Bizonyosan többet fizetnek a holland, szlovén, portugál és belga polgárok, viszont olcsóbb nálunk Írország, Spanyolország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Szlovákia is. A felmérésben szereplők közül messze a legkevesebbet a román polgár fizet a gázért. Az adatok szerint 2010 második fél évében minden tagállam területén nőtt a tarifa, de ennek mértéke hazánkon kívül Dániában, Romániában, Szlovákiában és az Egyesült Királyságban volt viszonylag alacsonynak nevezhető.

Az áramárak tekintetében a legdrágább Dánia és Németország. Magasabb az ár a kiugró drágulási ütemet mutató Cipruson, valamint Belgiumban, Svédországban, Írországban, Luxemburgban, Portugáliában, illetve – a 2010. első félévi adatok alapján – Németországban, Olaszországban és Spanyolországban is. Olcsóbban világítanak viszont a britek, a szlovénok, a finnek és a románok. (A lakosság fizetőképességéhez viszonyított energiaár-grafikonokon Magyarország ennél jóval „előkelőbb” helyezést ért el.)

A MEH összeállítása szerint Magyarországon az áram lakossági ára 1990 óta folyamatosan nőtt, és a 2003 ótatapasztalható nagyarányú emelkedés után a gázár is csak 2010-ben mutatott némi megnyugvást.

A szintén közzétett adatsor szerint a 2009-es visszaesést követően 2010-ben ismét nőtt az ország halmozott bruttó energiafelhasználása, de a három százalékkal nagyobb, 1085 petajoule-os érték még nem éri el a korábbi szinteket. Ez az adat 1986-ban volt a legmagasabb; 1991 óta lényegében stagnál.

Hatékonyabban

A kormány keddi ülésén elfogadta Magyarország II. Nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervét. Az unió célkitűzéseinek megfelelően az országnak 2008 és 2016 között évi egyszázalékos energiahatékonyság-javulást kell elérnie. Ezt például a megújuló energiaforrások arányának növelésével szeretnék elérni.