Nick Davey, a svájci hitelintézet szakértője szerint az adósságválságban meggyengült európai bankok tőkehelyzetének rendezése kapcsán elkerülhetetlen az értékvesztés, a tulajdonosok részvényhányada a betolt friss pénzek miatt arányaiban is csökken, nem beszélve a görög csődhelyzet következtében fellépő adósságleírások okozta egyéb „megrázkódtatásokról”. (Az IMF szerint a bankoknak 200 milliárd eurót kell bevonniuk.) Az UBS kitűnő megoldásnak tartja, ha a pénzüket féltő befektetők skandináv bankoknál keresnek menedéket befektetéseik számára. A szűk értelemben vett Skandináviáról van szó, azaz az euróövezethez csatlakozott Finnországot nem értik ide az elemzők.

Európa legstabilabb bankjai most Norvégiában és Svédországban találhatók. A norvég Nordea Bank és a DnB NOR tőkeereje révén közülük is kiemelkedik. Hatalmas előnyük, hogy trezorjukban csak mutatóban lelhetők fel az adósságválságban meggyengült országok, Görögország, Írország, Spanyolország, Olaszország és Portugália államkötvényei. A hat legnagyobb norvég banknál összesen 1,3 százalékos az említett országok ilyen eszközeinek az aránya. A norvégok nagy előnye még, hogy GDP-arányosan náluk a legnagyobb a költségvetési többlet a legjobb, AAA hitelbesorolású országok közül, ami különlegesen megnyugtató a befektetők számára. A kockázatok minimalizálására való törekvést, s a gondos vagyonkezelést jelzi, hogy a norvég kormány az olajbevételekből származó bevételeit külön kezeli, az erre létrehozott állami alap már 530 milliárd dollár felett rendelkezik.

Csakhogy kettőn áll a vásár, s a Nordea vezérigazgatója, Christian Clausen a Bloombergnek úgy nyilatkozott, hogy bankjuk nem tervez részvénykibocsátást, és nem is áll szándékában eladni saját papírjaiból. Anders Borg svéd pénzügyminiszter szavai sem hatottak lelkesítően, ő ugyanis a bankrendszer tőkeellátottságát megfelelőnek nevezte, következésképpen most nem lát égető szükséget a forrásbevonásra. A norvég pénzügyi felügyelet vezetője is dicsérte a gondjára bízott pénzintézeteket, mondván, a bankok fizetőképessége jó, nyereségtermelő képessége megfelelő, kétes kintlevőségeik aránya alacsony. Morten Baltzersen szerint ez kellő versenyelőnyt jelent a szektor szereplői számára. Tőkebevonásról ő sem beszélt.

Az előzetes hírek szerint az Európai Unió a bankok ellenálló képességét jelző tőkemegfelelési mutatót kilenc százalékra javasolja emelni, s az ehhez szükséges tőkebevonáshoz jövő év közepéig szab határidőt. A Nordeának a harmadik negyedév végén 9,2 százalék volt ez a mutatója, míg a DnB NOR a második negyedév végén 11,7 százalékon állt, azaz messze az eddig alapkövetelményként megnevezett öt százalék felett. Ilyen tőkeellátottsággal mindkét hitelintézet könnyedén teljesítette az Európai Banki Hatóság (EBA) által szervezett júliusi stressztesztet.