A tárcavezető talán feledékenységből nem tett említést arról a korszakról, amikor nem 3,6 százalék, hanem ennek majdnem a duplája volt az adósságszolgálat. Az első Orbán-kormány idején, 2000-ben például a GDP több mint hat százalékára rúgott a költségvetés kamatterhekre fordított kiadása. Abban az évben a KSH szerint 13 089 milliárd forint volt a GDP folyó áron számított értéke, míg az adósságszolgálat 796,8 milliárdot vitt el a költségvetésből a zárszámadási törvény szerint. Az adósságtörlesztés összességében ennél is nagyobb összeget, 949 milliárdot vont el a büdzséből.

Makett a tavaszi Lakásvásáron. Plafont kapna az építményadó

Matolcsy egyébként úgy látja, az adórendszer határozza meg egy gazdaságpolitika sikerét, illetve kudarcát, majd azt a következtetést vonta le, hogy az európai liberális demokráciák nem állnak készen arra, hogy helytálljanak a globális adóversenyben. Szerinte az EU adórendszerével nem lehet globális versenyt nyerni, ezért Magyarország elkezdte a maga útját járni.

Miközben a miniszter a beszédére készült, a kormánypárti frakciókban elkészültek az első módosítások, amelyek a nemzetgazdasági tárca adóterveit fogják átalakítani. Már a parlament előtt van a fideszes polgármesterek javaslata az építményadóról. Amint azt lapunkban jeleztük, a frakció szerint hatályban kell tartani a hasznos alapterület szerinti adókivetés felső határát. A törvényjavaslat ugyanis csak a forgalmi érték három százalékát állítaná korlátként, míg a hatályos törvény ezt négyzetméterenként 1100 forintban maximálja (illetve ennek évente valorizált összegében). A forgalmi érték meghatározása azonban jogi vitákra ad alapot – állítják a polgármesterek, akik az eddiginél nagyobb mozgásteret biztosítanának maguknak az adómérték differenciálásában. Így a jövőben egy üzlethelyiségként nyilvántartott, de valójában kaszinónak használt épületre az irodákra kiszabhatónál magasabb adót is kivethetnének.