Az Allianz megbízásából nemrég készült GfK-felmérésben a megkérdezettek 89 százaléka tartotta fontosnak, hogy biztosítást kössön lakására. Akik ennek ellenére mégsem kötöttek, azok többségében azzal indokolták, hogy nem engedhetik meg maguknak. Pedig a Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint a lakásbiztosítások átlagos éves díja mindössze 26 900 forint, vagyis havonta alig 2200 forintból biztonságban tudhatnák otthonukat és ingóságaikat. A díjak jelentősen csökkentek néhány év alatt. Az uniós statisztika szerint a magyarországi tarifák az alsó szegmenshez tartoznak, Nyugat-Európában jobbára csak Olaszországban és Spanyolországban vannak hasonlóan alacsony árak, míg a régióban például a csehek többet, a lengyelek pedig nagyjából annyit fizetnek, mint mi.

A szerződéseket azonban nemcsak azért érdemes időről időre felülvizsgálni, mert most akár negyedannyiért is megköthetjük ugyanazt a biztosítást, hanem hogy elkerüljük az alulfedezettséget. Gyakori probléma, hogy a szerződések nem akkora összegről szólnak, amelyből valójában fedezni lehetne mondjuk az épületben keletkezett károk helyreállítását vagy pótolni a tönkrement értékeket. A biztosítók ugyan évente egyszer, általában az inflációval megegyező mértékben indexálják, kiigazítják a szerződéses értéket, amit az ügyfelek döntő többsége el is fogad, ám ez önmagában még nem elég, ha az ingatlan értéke ennél nagyobb mértékben emelkedik, vagy például egy új, drágább tévével cseréljük le a már meglévő készüléket.

– Biztosítás szempontjából azok a lakások és házak vannak a legrosszabb helyzetben, amelyekre tíz évnél régebben kötöttek szerződést, s azóta sem frissítették – ismertette egy korábbi szerződésátvizsgálási akció eredményét Németh Péter, a CLB biztosítási alkusz kommunikációs vezetője. – A panellakások biztosított értéke jellemzően még mindig az évtizeddel ezelőtti négy-ötmillió forint, miközben ma már nemritkán a háromszorosát érik. Mostanra elavultak azonban a jóval fiatalabb, ötéves szerződések is. Ezeknél ugyan a biztosított és a valós érték nagyjából megegyezik, vagy legalábbis nincs nagy eltérés, az akkor kialakított csomagok azonban mára korszerűtlenné váltak, s ugyanazért a díjért sokkal több és jobb szolgáltatást ad bármelyik biztosító. De igaz ez fordítva is: egy elavult, a szolgáltatási csomaghoz képest drága biztosítással viszont sokat lehet veszíteni –figyelmeztet Németh.

Trükkös betörők

Új betörési technikára hívja fel a figyelmet a CLB biztosítási alkusz. A módszer lényege, hogy az olyan többszintes házakban, ahol az emeleten vannak a hálószobák, a földszinti riasztót egy lézertollal, az ablakon keresztül működésbe hozzák. Miután a betörésjelző az éjszaka során, látszólag minden ok nélkül többször is megszólal, a gyanútlan háziak technikai problémára gondolva lekapcsolják a riasztót, majd reggel arra kelnek, hogy míg az emeleten aludtak, betörtek a házba, elvitték a földszintről a pénztárcákat, kisebb, de értékesebb tárgyakat és számítógépeket. Az alkusz által megkérdezett kriminalisztikai szakértő szerint nem meglepő, hogy a betörők is lépést tartanak a technikával, s bár addig nem hallott a lézertollas megoldásról, nem tartotta kizártnak, hogy gyorsan elterjed a módszer. Egy biztonsági rendszereket forgalmazó neves cég szakértője azonban elképzelhetetlennek tartja, hogy tért hódítson a lézertollas módszer, ugyanakkor elismerte, ők is hallottak már ilyen esetről.