A szegedi Szefo Zrt. – az alapításkor fonalfeldolgozásra szakosodott – mai napig állami tulajdonban működő vállalat, több mint fél évszázados működése alatt mintegy 50 ezer fogyatékos és megváltozott munkaképességű ember foglalkozási rehabilitációját valósította meg. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a szegedi cég mindezt oly módon tette, hogy az elmúlt évtizedben jelentős szereplőjévé vált annak a világpiacnak, ahol az európai vállalkozásokkal szemben a könnyűiparban Kína, India és a távol- keleti országok hegemóniája érvényesül, a „csoda” még egy, egészen új dimenziót kap. Természetesen ehhez olyan üzleti stratégiára és partnerekre volt szüksége, amely lehetővé tette, hogy felvegye a versenyt a tömegáruk dömpingjével. Így partnert talált magának az olasz Dama S. p. a. társaságban, amellyel együttműködve a világ 40 országában értékesülnek a termékek, az eddigi együttműködés során mintegy 18millió euró – tisztán anyagmentes minőségű – árbevételt biztosítva. Mára az itáliai modellgyártás tanulságait felhasználva kifejlesztette saját tervezésű Chance márkáját, amely újabb sikereket hozhat számára a hazai és a nemzetközi piacokon.

Tudományos háttér

S itt érdemes megállnunk egy pillanatra. A szegedi középvállalat két szinten is komoly támogatóra talált a Szegedi Tudományegyetem alkotóműhelyeiben. Egyfelől, az egyetemmel közös kutatás-fejlesztési projekt keretében fejlesztette ki a kötött kelmék nanosilver gyártásának technológiáját. Másrészt, ugyancsak a szegedi egyetemmel karöltve sikerült kidolgoznia azt a foglalkozási rehabilitációs programot, amely a hátrányból induló munkatársak beilleszkedését – tudományosan felépített modelleken keresztül – vezeti el a lehető legteljesebb emberi élet megvalósításához.

A fogyatékos, illetve hátrányos helyzetű munkatársaink valóságos termelő erőforrássá fejlesztése semmiben sem igényel többet, mint a pályakezdő vagy tartósan munka nélküli személyeknek a munka világába való be-, illetve visszavezetése – mondja Kiss Sándor Csaba elnök-vezérigazgató, aki kutatás-fejlesztési stratégiájuk egyik központi elemének tartja azt az önálló szakterületet, amely a legmagasabb szintű foglalkozási rehabilitáció modelljét dolgozta ki.

Modellek lehetnek

Ebben a példaértékű kezdeményezésben lépésről lépésre, egymásra épülve olyan akkreditált rendszert dolgoztak ki, amely mintaértékű lehetne a hazai vállalatok számára a fogyatékos emberek foglalkozásának bővítésében. Tegyük hozzá, ha akadna cég, amely felhasználná, s volna civilszervezet, amely saját programjainak készítésénél figyelembe venné ezt a komoly múltra visszatekintő gyakorlati munkát.

A Szegedi Tudományegyetem és a vállalat nemrégen újabb humán kutatási megállapodást kötött az afáziás –agyvérzést szenvedett betegek – újrafoglalkoztatására. A program egyedülálló, éppen úgy, mint az, hogy a társaság megállapodást kötött a tudományos műhellyel: a napi munkában alkalmazza rehabilitációs szaktanácsaikat.

A szegedi Szefo – fő tevékenységén túl – közel két évtizede alkalmazza a rehabilitációs technikákat egy másik ágazatában: az áramelosztó szabályozókészülékek szerelésében és exportértékesítésében. Szentesi, orosházi, makói és szegedi fióktelepein 360 munkatársuk – 94 százalékban megváltozott munkaképességű dolgozóik – értékben 750 ezer euró termelési értéket állítanak elő, a világpiacon meghatározó szerepet játszó Legrand cég megrendelései alapján.

Követhető minták

Tudomány és ipar összekapcsolása sok évtizedes hagyomány Szegeden. Ne feledjük, innen indult az egyetlen olyan tudós, aki hazai kutatásaiért nyert Nobel-díjat: Szent-Györgyi Albert. Itt dolgozott az a Bay Zoltán professzor, aki a világon először hozta létre 1946-ban a Föld–Hold összeköttetést a Tungsramban, hogy később az USA Apollo űrprogramjának meghatározó szereplőjeként vívta ki a tudományos világ elismerését. A szegedi Szefo tudományra támaszkodó rehabilitációs modellje jó lenne, ha minél nagyobb számban találna követőkre a fogyatékosok foglalkoztatásában, így a ma még rehabilitációs járadékfizetők körében is.