Nagyobb vitát vált ki a pénzügyi mentőalap kapacitásának a növelése. Miután Angela Merkel német kancellár elszigetelte Nicolas Sarkozy francia elnököt, aki banki jogosítványt adott volna az európai stabilitási alapnak (EFSF), amit az Európai Központi Bank is ellenzett. A belga Radio1-nek adott interjújában Karel de Gucht uniós biztos azt mondta, 1250 milliárd euróra duzzasztják az EFSF-t, de a Nemzetközi Valutaalap bevonásával számítanak a feltörekvő országok befektetéseire is az eurózóna államkötvénypiacain. A Bild am Sonntagban ezzel szemben arra figyelmeztetett Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke, hogy ennek a felturbózásnak is vannak kockázatai. A Financial Timesban erről ír Wolfgang Münchau, aki úgy véli, hogy Franciaország lehetséges leminősítése miatt az EFSF is elveszti legjobb besorolását, s az egész építmény a pénzügyi válságot kiváltó amerikai másodlagos jelzálogpiacon született pénzügyi termékekre hasonlít.

A brit Guardian bőségesen tálalja Sarkozy és David Cameron brit kormányfő szócsatáját. A francia elnök kifakadt: elege van már abból, hogy az angolok kioktatják őket, jobb lenne, ha befognák a szájukat. Azért lett dühös Sarkozy, mert Cameron elérte, hogy az eurózóna megerősítésére esetleg szóba jöhető uniós szerződésmódosítást mind a huszonhét tagállamnak jóvá kell majd hagynia. London és az eurózónán kívüli többi tag attól tart, hogy a mélyebb integráció felé elmozduló valutaövezet csorbíthatja az egységes belső piacot.

A Reuters azt fejtegeti, hogy az eurózóna nem tud kitörni az ördögi körből: a megszorítások nyomán lanyhuló gazdasági tevékenység deficiteket okoz, amelyek további megszorításokat váltanak ki. Simon Tilford elemző szerint érdemi változás nem várható a kormányzati politikákban, így növekedés sem lesz. Növekedésbarát politikát sürget a brüsszeli Bruegel két kutatója, Jean Pisani-Ferry és Darvas Zsolt. Azt hangsúlyozzák, hogy növekedés nélkül nem lehet az adósságból kikecmeregni, a stagnálás pedig meg jobban megkérdőjelezi az európai szociális modell fenntarthatóságát.

Újra szavaznak a németek

Szerdán ismét szavaz a német Bundestag az európai mentőcsomagról. Erre azért lesz szükség, mert a szeptember végén megszavazott tervek időközben módosultak. Bár pontosan még nem tudni, hogy Angela Merkel kancellár milyen terveket terjeszt a honatyák elé, a Spiegel Online szerint szó lehet arról, hogy az EFSF hitelgaranciáját az eddig tervezett 780 milliárdról akár ezermilliárd euróra növeljék. A görög adósság 50-60 százalékát leírhatják. A bankokat 100 milliárd euróval tőkésítenék fel, ebből a németekre 5,5 milliárd euró jutna.

Angela Merkel eredetileg csak a parlament illetékes bizottsága előtt számolt volna be az új tervekről, de végül – a pártok nyomására – úgy döntöttek, hogy ismét szavaznak a plénumon. Különösen az EFSF felső határának emelése vált ki komoly vitát: Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter korábban letette a nagyesküt, hogy szó sem lehet a nemzetközi sajtóban már régóta emlegetett kétezermilliárdos felső határról. Most úgy tűnik, mégis ebbe az irányba haladnak. (I. E.)