A nagy ívű kezdeményezés összefogására, a gyakorlati munka szervezésére és bonyolítására kezdték el 2009-ben a Magyar Géniusz Programot, és alakították meg a Nemzeti Tehetségpontot (www.geniuszportal. hu). Az első, igazán nagy feladatot egy olyan hálózat megteremtése jelentette, amely képes volt a civilszervezetekre és a közoktatás intézményeire támaszkodva a szó szoros értelmében feltérképezni, hol, hány gyereket érdemes – a legkülönbözőbb területeken – felkarolni képességeik kibontakoztatásához. Több tízezer önkéntest mozgattak meg az első két évben, akik magukévá tették a tehetséggondozást.

A segítség csatornái

Természetesen ahhoz, hogy az elgondolásból valóság legyen, pénzügyi támogatásra is szükség volt. Döntő fordulatot jelentett, amikor a parlament 2008-ban elfogadta és megszavazta a Nemzeti Tehetség Programot úgy, hogy felvállalta: közreműködik az anyagi eszközök előteremtésében. A pénzügyi segítség több csatornán érkezett. Az Európai Unió három évre 3, 7 milliárdot biztosított a programhoz, amelyet a költségvetésből további évi kb. 1,5 milliárd forinttal támogattak.

Ugyanakkor az Országgyűlés lehetővé tette a személyi jövedelemadó úgynevezett második egy százalékának felajánlását a tehetséggondozás javára. (Mint ismeretes, sokkal korábban ezt a második egy százalékot kizárólag egyházak számára ajánlhatták fel azok, akik élni kívántak a lehetőséggel.) Hogy ez milyen jelentős forrássá vált, azt számok példázzák. Az induló 2008-as évben alig félmilliárd forint jött össze az alap számlájára, 2009-ben az összeg már megközelítette a 900 millió forintot, 2010-ben pedig meghaladta a másfél milliárd forintot.

Szárnyal a projekt

A tehetséggondozó program szárnyalását érdemes néhány ténnyel alátámasztani. Szakkörökben, táborokban, szakmai műhelyekben mintegy 26 ezer tehetséges diák képességét fejlesztették tovább. Az úgynevezett Géniusz képzéseken több mint 14 ezer szakember vett részt. A Kárpát-medencében 650-nél több Tehetségpontot hoztak létre, amelyek a pályaorientációban, a lehetőségek felmutatásában segítettek tanácsadással, személyre szabott információkkal a fiataloknak.

Létrehozták a Géniusz Tehetségtérképet, egy olyan adatbázist, amely segíti a szülőket és gyermekeket a leghatékonyabb tanulási, fejlesztési lehetőségek áttekintésében. Ösztöndíj rendszerrel segítik a hátrányos szociális helyzetben lévő diákokat abban, hogy képességeiknek megfelelő képzésben részesüljenek különböző szakmai műhelyekben.

A hazai programot ma már nemzetközi elismerés fogadja. Viszont a 2008-ban indított uniós támogatás központi része 2011 októberében véget ér és az utolsó pályázati fordulóját is nemsokára kiírják. Emellett lehet majd pályázni a Nemzeti Tehetség Alap forrásaira is. Felfedezettjeink címmel újabb pályázatot írnak ki megtalált tehetségek bemutatására, és elindítják – Tehetségbónusz néven – a mentorhálózat fejlesztését.

Hogyan, merre?

Hogyan tovább? – kérdeztük meg Csermely Pétertől, aki a tehetséggondozó hálózat létrejöttének és fejlődésének eddigi eredményeiről tájékoztatta lapunkat. A kérdés azért is különösen izgalmas, mert mindaz, amit a közoktatás tervezett reformjáról eddig tudni lehet, mintha szembemenne a tehetségnek azzal a széles értelmezésű koncepciójával, amelyet a professzor az ország „biztonsági tartalékának” nevez.

– A hazai tehetséggondozás két pilléren áll – mondta Csermely Péter.–Hálózatunk mintegy kétharmad részben az iskolákra támaszkodik, márpedig ahhoz, hogy a legnagyobb hátterünk működni tudjon, biztos alapokra épülő oktatásra, olyan, önmaguk ítélőképességében bízó tanárokra, akik felismerik, támogatják és segítik a tehetséges gyermekeket, és nem agyonhajszolt pedagógusokra van szükség. Az oktatás reformja nagyobb teret kíván adni az iskolai tehetséggondozásnak. De ez a tehetséggondozás hazai koncepciójának maradéktalan megvalósításában csak az egyik elem. Ezzel nagyon szoros együttműködésben kell megőrizni a tehetséggondozó civilszervezetek együttes erőfeszítéseit.