Leginkább három dolognak: milyenmódszerrel növeljékmeg az ideiglenes európai mentőalap (EFSF) hitelkapacitását elsősorban Olaszország és Spanyolország megóvására, s milyen módszert válasszanak a görög adósság egy részének leírására, továbbámiként képzelik el a bankok feltőkésítését. A három kérdés oly szorosan összefonódik, olyan bonyolult, a német–francia ellentét pedig olyan mély, hogy vasárnapig nem maradt idő a részletek kidolgozására. Ezért lesz egymás után két csúcs Brüsszelben.

Meg persze az előzmények miatt: ami tavaly májusban még görög problémának látszott, az hónapokkal később már Portugáliát és Írországot is elérte, majd átterjedt Olaszországra és Spanyolországra. S a válságkezelés várható költségei miatt mára Franciaország is a befektetők célkeresztjébe került. A görög ügyből a pénzügyi összefonódás révén globális fenyegetettség lett. Barack Obama amerikai elnök éppúgy sürgeti a hathatós fellépést, mint Wen Jiabao kínai miniszterelnök, aki tudomásul vette, hogy az Európai Unió lemondta a csúcsot a pekingi vezetéssel.

Ám Berlin pénteken ismakacsul ragaszkodott hozzá, hogy az EFSF hitelkapacitását ne úgy növeljék meg, hogy bankká alakítják, ahogy a franciák szorgalmazzák, mert nem szeretné, ha az EKB-nak kellene finanszírozóként megjelennie. Ez ugyanis csorbítaná függetlenségét. Sarkozy elszigetelődni látszik, s a Les Echos szerint a békesség kedvéért elfogadhatja a német nézetet. Felmerült közben az is, hogy az EFSF 440 milliárd euróját és az elvileg 2013-tól induló állandó Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) 500 milliárd eurós kasszáját összevonják, méghozzá 2012 nyarától. További ötlet: az EFSF révén biztosítsák az olasz és a spanyol kötvények vásárlóit, s ilyen közvetett módon növeljék a 440 milliárdot nagyjából ezermilliárdra, de Róma ésMadrid ezt ellenzi,mert úgy véli, kettős állampapírpiac alakulna ki, ami inkább hátrány, mint előny.

A másik súlyos kérdés a görög ügy. Az Európai Bizottság, az EKB és az IMF szakértői szerint oda lehet adni a tavalyi 110 milliárd eurós hitel következő, nyolcmilliárdos részletét, de az államadósság a GDP-hez képest jövőre 180 százalék közelébe emelkedhet. Minthogy súlyos recesszió sújtja a görög gazdaságot, az arány egyre romlik. Ez persze következményekkel jár. Hiszen az újabb, 109+50 milliárd euróra tervezett mentőcsomag mérete közben máris húszmilliárddal megemelkedett. Brüsszeli források szerint öt változatot latolgatnak az eurózóna pénzügyminiszterei, akik péntek délután ültek tárgyalóasztalhoz, eleve közölve, hogy tájékoztatást nem adnak.

A bankok és egyéb befektetői alapok abba már nagy nehezen belementek, hogy 21 százalékos veszteséget önként leírnak a görög papírjaikon. Most már azonban a németek 50-60 százaléknál tartanak, a franciákmegelégednének a 30 százalékkal saját bankjaik nyomására. Ha viszont rákényszerítik a hitelezőket az adósságleírásra, annak a következményei is beláthatatlanok a válság terjedését illetően, mert ha a leírás nem önkéntes alapú, akkor az államcsőd ellen fedezetet nyújtó pénzügyi termékekért (CDS) is valakinek jót kéne állnia, s a teher ez esetben is eurómilliárdokban mérhető.

Az eurózóna pénzügyminisztereinek pénteki találkozójával maratoni egyeztetési verseny indult. Szombaton a huszonhetek pénzügyminiszterei tekintik át a helyzetet, aztán Merkel és Sarkozy találkozik Brüsszelben, ahol vasárnap reggel az uniós állam- és kormányfők tanácskoznak, majd szűkebb körben és legfelső szinten a valutaövezet tagországai. A végsőt szót a mostani ígéret szerint szerdán mondhatják ki, aztán várhatják a piaci reakciókat.