Hétfőn találkoznak Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel az interneten szerveződő Hiteltársulás képviselői – mondta lapunknak Doubravszky György, a civil kezdeményezés egyik vezetője.  Arra tesznek javaslatot, hogy egy új állami bank biztosítson forinthitelt azoknak a devizaadósoknak, akik most azért nem tudnak élni a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével, mert vagy egyáltalán nem kapnak új kölcsönt meglévő hitelük forintra váltásához, vagy csak olyan feltételek, kamatok mellett, ami a többség számára nem elfogadható. A találkozó tényét tegnap megerősítették lapunknak a Nemzetgazdasági Minisztériumtól is, egyebet azonban nem árultak el. Szerettük volna megtudni, hogy a kormányzat részéről van-e fogadókészség a Hiteltársulás ötletére, az állami bank létrehozására.

Az október elején létrejött Hiteltársulás azzal a céllal alakult, hogy a devizahiteleseket összefogva, együtt nagyobb kedvezményeket, jobb konstrukciót érjenek el a bankoknál. A kezdeményezés internetes oldalán péntekig közel 13 ezren regisztráltak be összesen 154 milliárd forintos hitelállománnyal. Doubrovszky elmondása szerint a Bubor (budapesti bankközi kamatláb) plusz két-három százalékpontos kamatfelárat tartanának elfogadhatónak. Ez jelenleg 8-9 százalékos kamatot jelentene, szemben a nagy kereskedelmi bankok által most kínált 11-13 százalékos terhű hitelekkel.

Eddig öt kisebb magyar és egy nagyobb nemzetközi pénzintézettel tárgyaltak, de csak eggyel sikerült megegyezni, s ez utóbbi is csak kétszáz ügyfelet tudna befogadni. Doubrovszky szerint a nagy kereskedelmi bankok nem fognak lépni, a kisebbek pedig nem képesek annyi adóst és akkora hitelállományt átvenni, ahányan eddig beregisztráltak, illetve amennyi összegyűlt, így valószínűleg ez az út nem lesz járható. Gondoltak arra is, hogy az így összeállt portfólió jó belépő lehetne egy a magyar piacon eddig jelen nem lévő, külföldi, például kínai bank számára, de az idő rövidsége miatt ez sem tűnik kivitelezhetőnek. Az egyetlen megoldás így lényegében az állami szerepvállalás, egy új lakossági bank létrehozása maradt.

A devizahitelek kedvezményes végtörlesztésére elsőként kedvező feltételű, új hitellel előálló Pannon Takarék Banknál megkeresésünkre elmondták, hogy velük nem vették fel a kapcsolatot a Hiteltársulás képviselői. Hartmann Imre, a hitelintézet elnöke szerint azonban akkor sem tudtak volna mit kezdeni a kezdeményezéssel, ha hozzájuk fordulnak. A bankok az igénylőket külön-külön vizsgálják meg, és csak ez alapján tudják megmondani, hogy valaki kaphat-e hitelt vagy sem. Az még elképzelhető, hogy egy partnervállalkozás, például a pénzintézetnél számlát vezető cég tíz-húsz alkalmazottjának tegyen egységesen, az általánosnál kedvezőbb feltételű ajánlatot a bank vagy takarékszövetkezet (utóbbiaknál ez nem is ritka), a hitelképességet azonban ekkor is minden érintettnél meg kell vizsgálni.

Tízezer, eltérő helyzetben lévő ügyfelet azonban így képtelenség lenne kezelni. Arról nem beszélve, hogy a hitelintézeteknek egy vakpartiban kellene licitálniuk: nem tudják, milyen adósokról van szó, közülük egyáltalán mennyien hitelképesek, s semmi sem garantálja, hogy valóban ennyien át is szerződnének az adott bankhoz. – Sok olyan internetes kezdeményezést láttam már, amihez sokan csatlakoztak a világhálón, ám amint a kattintásnál többre volt szükség, csak a töredékük mozdult meg – fogalmazott Hartmann.

Az állam visszatérése a lakossági bankok piacára nem lenne idegen a kormánytól.Még 2001 tavaszán, az első Orbán-kormány idején a Gazdasági Minisztérium (melyet akkor is Matolcsy vezetett), a Pénzügyminiszté rium és a Miniszterelnöki Hivatal kidolgozta a koncepcióját, hogyan lehetne létrehozni egy óriásbankot a Magyar Posta, valamint az akkor még állami tulajdonú Postabank és az FHB részvételével. Ebből akkor végül nem lett semmi, az utóbbi másfél évben azonban a kormány részéről többször is elhangzott, hogy erősíteni kell a hazai pénzintézeteket. Az OTP-t, az FHB-t és a takarékszövetkezeteket már nevesítették is, de ebbe a koncepcióba beleférne egy állami tulajdonú piaci szereplő létrehozása is.

Egy új bank gründolása azonban idő és pénzigényes. Előbbi ugyan áthidalható azzal, ha a parlament kitolja a végtörlesztésre eredetileg idén év végéig megszabott határidőt, utóbbi azonban már nehezen tűnik megugorhatónak az így is jelentős kockázatokkal terhelt jövő évi költségvetésből. Csak a hitelek átvétele jelen állapot szerint 154 milliárd forintot igényelne, emellett a bank feltőkésítése további 12 milliárdot igényel (az elvárt minimum nyolcszázalékos tőkeszint teljesítése miatt), a hálózat kiépítése, a bank beindítása pedig további súlyos milliárdokat emésztene fel. Arról már nem beszélve, hogy ha az állami szereplő olyan kedvező konstrukcióval állna elő, akkor a Hiteltársulásba beregisztrált 13 ezer devizahitelesen kívül valószínűleg még több százezer adós kopogtatna forinthitelért.

A kormány azonban választhat egy másik megoldást is, amely sokkal gyorsabb és olcsóbb, mint egy új bank alapítása.Korábban arról lehetett hallani, hogy az állami kamattámogatású hitelt igénybe lehetmajd venni a devizahitelek kiváltására is, ám a nemzetgazdasági tárca által nemrég ismertetett koncepcióban ennek végül nyoma sem volt. Pedig, ha az állam nem venné át a devizahiteleket, hanem támogatással olyan szintre hozná le a forintkamatokat, amin már megéri végtörleszteni, azzal úgy indíthatná be a versenyt a hitel piacon, hogy kevesebb pénzébe kerül és hitelügyintézéshez „használhatná” a bankok saját, meglévő kapacitását.

Megint változhat a szabályozás

Ha a bankok magatartása ezt szükségessé teszi, a Fidesz a végtörlesztési törvény újbóli módosítását fogja javasolni, az ehhez szükséges munka jelenleg is folyik a frakcióban, és már jövő hétfőn az általa vezetett gazdasági bizottság, a november 3-i ülésen pedig a parlament elé kerülhetnek az erről szóló javaslatok – mondta sajtótájékoztatóján Rogán Antal. A végtörlesztés kérelmezésének év végi határidején azonban nem kívánnak változtatni.

A Hiteltársulás feltörné az állami malacperselyt