A kormány döntése szerint a minimálbért 18 százalékkal bruttó 92 ezer forintra, a garantált bérminimumot – a szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozók minimálbérét – 15 százalékkal bruttó 108 ezer forintra kell emelni jövőre, hogy senki se járjon rosszabbul 2012-ben, mint az idén. Mindez az érintett körben azt jelenti, hogy annyi nettó bért visznek haza, amennyit most: a minimálbéresek például továbbra is 60 ezret kapnak kézhez. A 4,2 százalékos várható infláció miatt tehát a bérek reálértéke csökkenni fog.

Parlament, főlépcső – bérkompenzáció sziszifuszi munkával

Az elvi megállapodás értelmében az emelés öt százalékát a cégek nyelik le, a maradékot pedig az állam vállalja magára. – A munkaügyi kormányzattal megbeszéltek szerint az élő munkára rakódó, befizetendő terhekből vissza kell tartani a kompenzáció központi költségvetésre eső részét, azaz a cégek ennyivel kevesebbet fizetnek be – mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Hozzátette, hogy ez egy-egy nagyobb vállalkozás esetében tetemes adminisztrációt jelent, hiszen minden egyes munkavállalóra, havonta el kell végezni a számításokat.

Arra a kérdésre, hogy a bérkompenzáció vállalkozásokra eső részét esetleg béren kívüli juttatások formájában is odaadhatják-e a cégek – ahogyan ezt a Magyar Telekom is teszi –, azt válaszolta, szerinte a munkabér és a béren kívüli juttatás nem ugyanaz a kategória, illetve egy nyugdíj előtt álló dolgozónak nagyon nem mindegy, hogy étkezési jeggyel vagy munkabérrel kompenzálják.Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke ezzel kapcsolatban megjegyezte, épp átalakulóban van a béren kívüli juttatások rendszere, és a kimunkált, kártyás megoldás nem igazán kedvez annak a zsáktelepülésen élő munkavállalónak, aki eddig a helyi kisboltban használta fel az étkezési jegyét, de jövőre közel s távol nem talál elfogadóhelyet.

Pataky Péternek azonban nem ez a legnagyobb problémája a kompenzációs rendszerrel – amelyről egyébként a kormány még nem egyeztetett a munkavállalók képviseleteivel. Így aztán egyelőre nem látnak garanciát arra, hogy a cégek biztosan odaadják a rájuk eső öt százalékot. Nem látják tisztán, hogy mi a kompenzáció alapja: az alapbér, a havi bér, a törzsbér vagy az éves bruttó összjövedelem, ahogyan az adójóváírás esetében volt. Az sem világos előttük, hogy a munkavállalókat terhelő egyszázalékos egészségbiztosítási járulékemelés is beleszámít-e a kompenzáció alapjába. Amennyiben igen, akkor a bruttó 210 ezer forint alatt keresők a kompenzációs célcsoport. Ha viszont nem, akkor az rögtön bércsökkenést jelent a kompenzációval együtt is – sorolja a szakszervezeti elnök, aki szerint a munkaadókat valójában ki kellene hagyni a kompenzációs képletből. Ha a kormány ennyire ragaszkodik az egykulcsos adórendszerhez, akkor állja teljes egészében a költségeit – állítja.

– Jó lenne, ha november elején megjelenne a kormányrendelet, és minden részlet kiderülne belőle – mondja Dávid Ferenc. Vannak ugyanis olyan cégek, amelyek a stagnáló gazdaságban még az ötszázalékos emelést sem tudják bevállalni, nekik át kell gondolniuk a létszámot, a lehetséges pénzügyi átcsoportosításokat, adott esetben a műszakok átalakítását. Pataky Péter pedig arra számít, hogy „papíron” tovább nő a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma, és nem tartja kizártnak, hogy a kényszer miatt jönnek a színlelt szerződések, az ügyeskedések. Hozzátette, vannak ágazatok –mint például a mezőgazdaság vagy a kereskedelem –, ahol a munkavállalók 80 százaléka beleesik a kompenzációba.

Fura jogi helyzet alakult ki azáltal, hogy miközben az elvárt bérről szóló törvény szerint a bruttó 300 ezer forint alatt keresőket kellene kompenzálni, a most folyó egyeztetések 190-210 ezer forintig foglalkoznak a kérdéssel. A hatályban lévő törvény szerint a kormánynak központi bérajánlást kellene kiadnia – Dávid Ferenc reméli, hogy ez nem történik meg, hanem hagyják, hogy erről a munkaadók és a szakszervezetek egymás közt jussanak dűlőre. Mindezek tükrében nagyon úgy tűnik, hogy a törvényt meghaladta az idő, ráadásul ha nem helyezik hatályon kívül, a bruttó 200 és 300 ezer forint közt keresők joggal kérhetnék számon, hogy őket miért hagyták ki a kompenzációból.

Nem kell a NAV-hoz menni

Eldőlni látszik, hogy jövőre mégsem kell az adóhivatal elé járulni, és bizonygatni, hogy rosszul jártunk az új adószabályokkal. A kompenzáció a munkaadókon keresztül bonyolódik majd le, az erről szóló kormányrendelet várhatóan november közepén jelenik meg.