Kormánypárti torpedó
A módosítások egyik kezdeményezője Habis László, Eger polgármestere, aki a kereszténydemokraták sorait erősíti a parlamentben.
A benyújtott adócsomag szerint úgy változna az ingatlanokra kivethető adók szabályozása, hogy azok mértékét az ingatlan forgalmi értékének 3 százalékábanmaximalizálnák. A hatályos törvény ennél szűkmarkúbb, abban a korrigált forgalmi érték (vagyis az illetékalap fele) 3,6 százalékáig engedik az adóztatást. De lehetőség van az adókivetésre a hasznos alapterület szerint is: az idén legfeljebb 1580 forintot kérhet az önkormányzat négyzetméterenként (a helyi adókról szóló törvény 1100 forintot rögzít, de a települések évente valorizálhatnak). A megyei jogú városok többsége egyébként általában 450 forintot szed be négyzetméterenként. Sok helyen kivételt képeznek azonban a pénzügyi vállalkozások, boltok, amelyeknek kétszeres, háromszoros adót kell fizetniük. A kormány által tervezett módosítás után ezek a plafonok megszűnnének, és csak a forgalmi érték 3 százaléka lenne korlátja az adóbevételnek, legyen szó forgalmiérték-alapú vagy hasznos alapterület szerinti adókivetésről. Éppen ez okozza a problémát: alig néhány önkormányzat van az országban, amelyik nem a hasznos alapterület szerint állapítja meg az építményadót, s nekik jövőre úgy kellene kivetniük a négyzetméterre jutó összeget, hogy közben bizonyítaniuk kellene, az még belefér a forgalmi érték 3 százalékába. Arra viszont nincs kapacitásuk, hogy ez utóbbiról pár hónap múlva már rendelkezzenek az adózó részéről elfogadható becsléssel.
Eleve nem könnyű ezt megállapítani olyan építmények esetében, amelyek például húsz éve ugyanannak a tulajdonosnak a birtokában vannak, de a vállalkozási célú építményeknél sem egyszerű az érték megállapítása. Az illetéktörvény is csak akkor ad támpontot, amikor az ingatlan megmérettetik a piacon a vevő és az eladó között. Még kormánypárti irányítású városokban is azt tartják, hogy ha már érték szerinti adózást akar a kormány, akkor a forgalmi érték helyett a számított értéket kellene figyelembe venni, ami az építmény fekvése, tulajdonságai szerint segít megállapítani az adót. Erre az előző ciklusban egyébként volt kísérlet, de a politikai és jogi akadályokon végül elbukott.
A kormánypárti frakcióban mindezek alapján úgy látják, hozzá kell nyúlni az adócsomaghoz. Az egyik elképzelés szerint a végső változatban megmaradna a forgalmi érték szerinti 3 százalék mint felső határ, ez kerülne a korrigált forgalmi érték plafonját meghatározó rész helyére. Ugyanakkor visszacsempésznék a négyzetméter-alapú felső határt, pontosabban a jelenlegi szabályozást tartanák meg. Így minden önkormányzat eldöntheti, hogy a kormány új javaslatát akarja-e kipróbálni, vagy marad a megszokott módszernél.
A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint nem kérdés, hogy a települések túlnyomó többsége kitart a hasznos alapterület szerinti adókivetés mellett, például azért, mert politikai öngyilkosság lenne most, a válság alatt brutálisan emelni az építményadót. Épp ezért károsnak tartják, hogy az adócsomag egyáltalán felveti a lehetőséget, mert az felkorbácsolja a közhangulatot. Rogán Antal sem lát nagy jövőt a kormány terveiben. Az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke, a Belváros polgármestere tegnap egy sajtótájékoztatón azt mondta: Budapesten semmi realitása nincs annak, hogy az önkormányzatok eltérjenek a négyzetméter-alapú építményadóztatástól.
