Kisbenedek Péter, a Mabisz elnöke úgy fogalmazott: a hazai biztosítási piac legnagyobb problémája a növekedés hiánya, pontosabban, hogy a jelenlegi feltételek mellett esélyük sincs bevételeik növelésére. Ehhez képest szerinte a szektor számára éves szinten 38 milliárd forint pluszterhet jelentő válságadó és az egyéb terhek csak apró kellemetlenségek.

Segíthetne például, ha a hosszú távú megtakarításokat a magánszemélyeknél adókedvezménnyel, a munkáltatóknál pedig adómentességgel ösztönözné a kormányzat. Utóbbi azt jelenti, hogy a cégek által az alkalmazottaknak fizetett életbiztosítás béren kívüli juttatásként bizonyos összegig adómentes lenne. Ám legalább ennyire fontos lenne az egészségbiztosítási terület szabályozása is, így annak pontos definiálása, hogy egy esetleges új rendszerben mit vállalna az állam, és mit nyújtanának a piac szereplői a lakosságnak – tette hozzá az elnök.

A biztosítási szektornak régi fájdalma, hogy az életbiztosítások nem élveznek egyenlő bánásmódot.Míg az egyébmegtakarításokat öt év után kamat-, illetve hozamadó-mentességgel jutalmazza az állam (ezek a tartós megtakarítási, illetve befektetési számlák,melyeken keresztül például bankbetétben vagy befektetési alapokban lehet adómentesen kamatoztatni a pénzt), addig az életbiztosításoknál ez nem jár, sőt mostanra minden korábbi előnyüket, kedvezményüket is elveszítették ezek a konstruk ciók. Tavaly januártól teljesen megszűnt a korábban amúgy is jócskánmegnyirbált adójóváírás, az idén pedig a 2006 szeptembere előtt kötött szerződések esetében is elvette a kormány a hozamadó-mentességet.

A konferencián jelen volt Orbán Viktor, és arról beszélt, hogy bár a magyar gazdaság, a biztosítási szektor nehéz helyzetben van, ennek ellenére, ha a magyar gazdaság talpon marad, megerősödik, akkor ebben nagy szerepet fognak játszani a pénzintézetek és a biztosítók is. A miniszterelnök kijelentette: tudatában van annak, hogy bizonytalan a biztosítási szakma, nehéz követnie, hogy milyen irányba halad a magyar gazdaságpolitika hajója, amely „nem egy európai uniós nagy, lomha tengerjáró, hanem egy gyorsnaszád”. Emellett biztosította a piacot arról is, hogy a jövőben számít rájuk egy más típusú nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási rendszer kialakításában. Ezekben a magánpillér megerősödése kiemelt szerephez jut majd, ebben pedig számíthatnak a kormányzat támogatására a magyar biztosítók.

Hogy a kormányzat milyen szerepet szán a biztosítóknak az egészségügyben, az már később, a területért felelős államtitkár, Szócska Miklós által elmondottakból derült ki. A hazai ellátásban csak a kiemelt szolgáltatásoknál kapnak lehetőséget az üzleti biztosítók, az ellátás finanszírozása az állami biztosító kezében marad. A kabinet alapelve ugyanis az, hogy a szolidaritás elvén működő, egységes kockázatközösségű állami biztosító finanszírozza az egészségügyet. A kiemelt szolgáltatást, például az egyágyas szobát viszont finanszírozhatják – fogalmazott.

Számít rájuk a kormány

A kormány a gyógyturizmus területén is számít a biztosítókra, pontosabban azok anyacégeire. A szervezett gyógyturizmus alapját az adja, hogy Magyarországon jóval olcsóbb az egészségügyi ellátás, mint Nyugat-Európában, s a műtét mellett a rehabilitáció is itt történhetne.