Látványos eredmény
Az oldalon nemcsak a másnap rendelhető ételek fotói, receptjei találhatók meg, hanem a vásárlók véleménye, kívánságai is. Ők is adhatnak ötleteket, hogy mi legyen a jövő heti menüben, milyen étel volt régen, mi az, amit hiányolnak. A vállalkozás így lényegében napi kapcsolatban van a vevőivel.
– Egy-két rendezvényen kívül tulajdonképpen csak online marketinget csinálunk –mondja a családi vállalkozás egyik tulajdonosa, Héber András. Hozzáteszi: fokozatosan jöttek rá az ebben rejlő lehetőségekre. A Facebookot is ad hoc kezdték el, eleinte csak egy csoportjuk volt, később lett külön oldaluk. Hirdetni viszont nem hirdetnek a közösségi oldalon. – Írtak rólunk gasztroblogok, amikor például a Két Cica Konyhája blog rólunk szóló bejegyzése kikerült az Index főoldalára, az érezhetően megdobta a mi oldalunk látogatottságát is – fűzi hozzá.
Héber András szerint a vállalkozás számára nagyon hasznos a párbeszéd a vásárlóikkal, a visszajelzések, javaslatok az ételekkel kapcsolatban. Korábban voltak szórólapjaik is, mára csak az internet maradt, a vásárlók többsége online rendel, csak egy kisebbség választja a telefonos rendelést. A saját honlap és a Facebook-jelenlét mellett hírlevélben is kiküldik a heti menüt, de a tulajdonos szerint a legfontosabb mégiscsak maga a termék. – A legjobb marketingnél is többet ér a vonzó áru, az ugyanis eladja magát – mondja.
– A kis- és középvállalkozások egy része pontosan tudja, hogy mennyire fontos az online marketing, bár Magyarországon még mindig ők a kisebbség – mondja Berényi Konrád online marketing-tanácsadó. Tapasztalatai szerint a magyar kkv-tulajdonosok és -vezetők többsége még úgy gondolja, hogy az online jelenlétre nincs szükségük, vagy nem engedhetik meg maguknak. – Elsősorban nem is a vállalkozás jellegétől, hanem a tulajdonos személyétől függ az internetes jelenlét. Ha a cégtulajdonos szereti az internetet, ha fent van például a Facebookon, akkor általában szorgalmazza, hogy a cége is fent legyen. Ha valaki a magánéletében nem szereti a közösségi oldalakat, akkor a cégét sem szeretné ott látni. Magukból indulnak ki, és nem a célcsoportjukból.
Pedig a tanácsadó szerint már viszonylag kis ráfordítással látványos eredmények érhetők el az interneten. – Először is azt javasoljuk, hogy a cég készítessen egy weboldalt. Ez 50-100 ezer forintból megvan. Aztán hirdetésekkel látogatókat kell vinni erre az oldalra. Akár már 20 ezer forintért is érdemes Google- vagy Facebook-hirdetéseket venni – sorolja a lépéseket Berényi Konrád. Javasolják továbbá egy Facebook-oldal létrehozását is, különösen akkor, ha a vállalkozás a fiatalokat célozza meg. Ha a vállalkozásnak fontosak az állandó vevők, akkor ajánlatos egy adatbázis kiépítése is. Az ebben szereplő vevőket hírlevélben rendszeresen tájékoztathatják az újdonságokról, akciókról. Emellett érdemes lehet blogot is indítani a cég tevékenységéről és nyomon követni a témával foglalkozó fórumokat. – Ismertem olyan, egy bizonyos autó javítására szakosodott kisvállalkozót, aki úgy épített magának szép ügyfélkört, hogy napi egy órát töltött az adott autómárka rajongóinak fórumaiban – teszi hozzá a tanácsadó.
Ha pedig egy vállalkozásnak több erre fordítható pénze van, akkor érdemes a nagyobb tartalomszolgáltató oldalakon hagyományos hirdetéseket vennie, illetve PR-cikkeket íratnia. – Egy bizonyos édesség gyártásával foglalkozó cég karácsony előtt olyan sikeres online kampányt készített, hogy végül le kellett állítania, mert csak így tudta teljesíteni a beérkező rendeléseket – idéz egy másik sikertörténetet.
Emlékeztet: a kilencvenes években még arról kellett győzködni a kkv-kat, hogy menjenek fel az internetre, mert ezzel megelőzhetik a konkurenciát. A 2000-es években aztán egyre többet látták meg az ebben rejlő növekedési lehetőséget, s döntöttek úgy, hogy szórólapok, helyi újságok helyett online hirdetnek. Az áttörést a 2008-ban kezdődő válság hozta el, amikor a vállalkozások elkezdték keresni a költséghatékonyabb megoldásokat.
