Megúszhatjuk a bóvli kategóriát
– Arra számítok, hogy Magyarországot felminősítik a közeljövőben, miután a kormány nem a megszokott módszerekkel igyekszik fellendíteni a gazdaságot, és időre van szükség az eredményekhez – ezt tavaly decemberben Orbán Viktor miniszterelnök mondta Stockholmban egy sajtótájékoztatón, egy olyan újságírói kérdésre reagálva, amely az ország jövőjét firtatta azt követően, hogy a Moody’s leminősítette az országot, s egy „lépésre” a bóvlitól, a befektetésre ajánlott szint aljára helyezte.
Idén szeptemberben ugyanakkor az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezetője, Pleschinger Gyula Pécsen, a közgazdász-vándorgyűlésen úgy fogalmazott: nem lehet kizárni, hogy további leminősítést kapunk. Az ÁKK első embere nem sokkal később igyekezett tompítani kijelentését, s azzal magyarázta: „Csak kedélyesen úgy fogalmaztam, hogy a hitelminősítők váratlan lépéseket is tehetnek.” Néhány nappal ezután már úgy nyilatkozott, hogy szerinte kicsi a valószínűsége egy újabb leminősítésnek, sőt ha fogadni kellene, akkor inkább arra tenne tétet, hogy leveszik rólunk a negatív kilátást, és stabilra minősítik az országot.
A „nem megszokott módszerekről” hamarosan a három legnagyobb hitelminősítőből kettő véleményt mond. A Standard & Poor’s (S&P) és a Moody’s októberben felülvizsgálja Magyarországot, s ennek kimenetele legalábbis bizonytalan, mint arra Pleschinger nyilatkozataiból is következtetni lehet. Az S&P-nél nemrég jelezték: továbbra is a lehetőségek között tartja számon a besorolás rontását. Ez az év végére dőlhet el, amikor is kiderül, a kormány által vázolt terveket sikerül-e tartani. A Moody’s egyik szakértője hetekkel ezelőtt még egyértelműbben fogalmazott: van bizonyos valószínűsége annak, hogy leminősítik Magyarországot.
Hogy milyen véleménnyel lesznek rólunk, az attól függ, mennyiben valósultak meg a Széll Kálmán Tervben lefektetett törekvések – mondja Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Ezen a téren pedig bőven vannak hiányosságok: nem látni azokat az intézkedéseket, melyek a közösségi közlekedés hatékonyabb, olcsóbb működtetését szolgálnák, csúszik a BKV és a MÁV adósságának konszolidálása. A rokkantnyugdíjak felülvizsgálata sem a többször emlegetett ambiciózus tervek szerint folyik. (Az Állami Számvevőszék a jövő évi költségvetés tervezetét értékelve arra hívta fel a figyelmet, hogy alátámasztottság hiá nyában 388 milliárd forint megtakarításról nem tud véleményt mondani.) Ezek helyett ugyanakkor akad más: pél dául az iskolák vagy az önkormányzatok centralizációja elindulni látszik, amin azért sokat lehet spórolni. Hogy tehát valóban elővesznek-e minket, azt nagyon nehéz lenne megmondani.
Ahhoz, hogy javítsuk a képet, arra is szükség lenne, hogy a költségvetés kiadási oldalát még tovább faragjuk, és öles léptekkel kellene véghezvinni a önkormányzati rendszer átalakítását is – hívta fel a figyelmet Sarkadi Szabó Kornél. Hogy milyen sorvezetővel dolgoznak a hitelminősítők, azt a Hungária Értékpapír stratégája úgy magyarázza: általában két fő ok miatt szoktak leminősíteni. Az egyik, ha elégtelennek találják a költségvetést, a terveket túl puhának, az alapfeltevéseket (például a GDP-növekedést vagy az inflációt) irreálisnak látják, és az államadósság, valamint az egyensúlytalanság növekedését prognosztizálják. A másik fő ok a piaci kockázat növekedése. Amennyiben valamilyen okból egy viszonylag magas külső finanszírozási igénynél kockázatot látnak abban, hogy a külföldi szereplők hajlandók finanszírozni az állam működését, akár a külső környezet romlásáról, akár a kockázati éhség csökkenéséről legyen is szó.
Jelenleg szinte mindegyik uniós tagállam ki van téve a leminősítés veszélyének, így mi is. A helyzetet rontja Görögország csődközeli állapota, és a devizahitelek kedvezményes végtörlesztése sem erősíti pozíciónkat – mutatott rá Török Zoltán. Ehhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy a harmadik nagy hitelminősítő, a Fitch a közelmúltban úgy foglalt állást: a végtörlesztés önmagában nem befolyásolja a magyar adósbesorolást. Török Zoltán is úgy véli: nehéz lenne előre megmondani, hogy mi történik, mindenesetre úgy látszik, mintha nem lenne meg egy mindent átütő „mozgatórugó” a leminősítéshez. Az elemzők szavaiból az azért kiderül: a felminősítés lehetőségéről szó sincs.
Ha azonban mégis a bóvli kategóriába kerülne át Magyarország, akkor új körülményeket kellene értékelni. Amennyiben csak az egyik minősítő rontana az adósosztályzatunkon, az még nem lenne akkora csapás – mondják. Ha kettő, az már üzenet jellegű. Ez már rövid távon biztosan negatív hatással járna, különösen, ha közben a nemzetközi piacokon is erős lenne a pesszimizmus: az állampapírpiacon emelkednének a hozamok, aminek következtében drágulna az ország finanszírozása. Ezen túl a forint nagy valószínűséggel gyengülne. Ebben az esetben – a változó körülményekre reagálva – alighanem a jegybank előbb-utóbb kamatemelésre kényszerülne. Mindez összessé gében a jövő évi költségvetési hiánycél megvalósítását is veszélyeztetné.
