Egy képviselői kérdésre adott válaszában azt írja Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, hogy az alkoholtermékek differenciált adóemelése uniós jogi aggályokat vet fel. Márpedig az elfogadott törvény eltérő, öt-, illetve ötvenszázalékos adóemelést ír elő, kedvezőbb helyzetbe hozva a párlatokat (gyümölcspálinkákat) és a természetes aromával előállított szeszes italokat más, magas alkoholtartalmú szeszes italokkal szemben.

A bartender pours vodka into an glass made of ice at an ice bar at Alpha Resort Tomamu's ice village in Shimukappu town, Japan's northern island of Hokkaido February 6, 2008. The bar where the counter, tables and chairs are all made of ice will operate until about mid March, the resort said. REUTERS/Yuriko Nakao (JAPAN)

A törvény szavazása előtt ugyan felcsillant a remény, hogy egységesen öt százalékkal nőjjenek a terhek: Rogán Antal nyújtott be erről egy zárószavazás előtti módosító indítványt, ám a fideszes politikus szinte azzal a lendülettel vissza is vonta javaslatát. Így maradt az uniós joggal ellentétes verzió, amit ki is hirdettek a Magyar Közlönyben. Várható tehát Brüsszel állásfoglalása az ügyben.

Matolcsy így ír az elszalasztott lehetőségről: „Képviselő úr ezt az indítványát sajnos visszavonta”. Amit lehet úgy is értelmezni, hogy szerinte Rogánt terheli a felelősség, amiért nem sikerült az uniós normáknak megfelelő jogszabályt alkotni. A miniszter sajnálkozása azonban inkább saját tárcája felelősségéről szólhat: az általuk beadott, nevük alatt futó eredeti törvényjavaslat ugyanis már tartalmazta a differenciált adóemelést. Ezt kellett volna helyre tennie Rogán javaslatának, ami elmaradt.

A képviselő egyébként nem az uniós elvárásokkal indokolta utóbb visszavont javaslatát, hanem azzal, hogy a különféle alkoholtermékeknek egészségügyi szempontból azonos hatásuk van, ezért kell egységes adómértéket alkalmazni.

A minisztériumban folyó előkészítő munka megítéléséhez támpontot ad a tárcavezető következő megjegyzése: „A jogalkotásról szóló törvény kimondja: a jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály megfeleljen a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek.” Figyelembe véve a jövedékiadó-törvény megalkotásának folyamatát, illetve Matolcsy levelét, megállapítható, hogy ez a körültekintő munka ebben az esetben elmaradt, a minisztériumtól, illetve a kormánytól egy nyilvánvalóan EU-jogot sértő javaslat került a parlament elé. A nemzetgazdasági tárcánál időközben felismerhették a hibát, mert Rogánnak a zárószavazás előtti módosítóját támogatták az alkotmányügyi bizottságban – hiába.

A törvényt végül Font Sándor szintén kormánypárti képviselő módosítójával fogadták el, amiről ezt írja Matolcsy: „Az Országgyűlés Font Sándor képviselő úr T/4049/13. számon, a tárgyban benyújtott – az uniós jogi aggályokat el nem oszlató – zárószavazás előtti módosító indítványát fogadta el, melyet az előterjesztő Nemzetgazdasági Minisztérium egyébként nem támogatott. Font elfogadott javaslata a mézzel ízesített pálinkákat sorolta át az alacsonyabb jövedéki adó alá.