Az európai bankok, élükön a nagy francia pénzintézetekkel, inkább méretcsökkentésbe kezdenek, mintsem hogy az államtól kelljen újabb tőkeinjekciót kérniük.
A görög államcsődöt megelőző feltőkésítési kampányhoz ugyanis a magánbefektetői körben nincs pénz. Ha a feltőkésítés helyett a bankok inkább a méretüket csökkentik, és eladnak üzletrészeket, hogy megfeleljenek az új, szigorú tőke követelményi szabályoknak, akkor megint hitelszűke keletkezhet a gazdaságokban, a növekedés további lassulását előidézve.
Az eurózóna egyes tagállamainak finanszírozási nehézségei miatt és a várható görög csőd előtt az Európai Bizottság szerdán tett javaslatot a banki tőkekövetelmények szigorítására, lényegében a Bázel III. névre hallgató új globális szabályozási csomag gyorsabb bevezetésére. Azzal érvelvén, hogy az európai pénzintézetek csak így vészelhetik át az eurózónában tapasztalható államadósság-válság által keltett viharokat. Ám Josef Ackerman, a Deutsche Bank befolyásos vezére úgy nyilatkozott, hogy a feltőkésítési ötlet éppen az államadósság-krízist nem oldja meg, hiszen ha a bankok nem tudnak a piacon friss és drága tőkéhez jutni, márpedig nem tudnak, akkor csak az államok zsebéből jöhet a pénz, vagyis az államadósság ennek révén tovább emelkedik.
Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) a nyáron még abból a feltételezésből indult ki, amikor a pénzintézetek válságtűrő képességét vizsgálta, hogy nem lesz görög csőd, s hogy az alapvető tőkeelemek arányának ötszázalékosnak kell lennie. Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso szerdán nem említett ugyan új arányszámot, de banki körökben úgy tudják, hogy az EBA kilencszázalékos kötelezettséget írna elő. Ezt a bankok kétféleképpen teljesíthetik: vagy növelik a tőkét, vagy csökkentik az eszközöket, kevesebb hitelt nyújtanak. Ez utóbbi megoldás politikailag nagyon érzékeny kérdéssé válhat az enervált növekedést felmutató eurózóna-beli tagországokban. Ráadásul az európai vállalatok nyolcvan százalékban banki finanszírozásra szorulnak, míg az amerikaiak csak harminc százalékban, mert találnak megfelelő mennyiségű egyéb forrást a működéshez és a fejlesztésekhez.
Az eurózónatagok állam- és kormányfői júliusban még abban állapodtak meg, hogy Görögország magánhitelezői 21 százalékos veszteséget szenvednek el, de azóta ez a szám folytonosan emelkedik, egyes értesülések szerint a leírási kötelezettség már elérte a hatvan százalékot.
Az európai bankok, élükön a nagy francia pénzintézetekkel, inkább méretcsökkentésbe kezdenek, mintsem hogy az államtól kelljen újabb tőkeinjekciót kérniük. A görög államcsődöt megelőző feltőkésítési kampányhoz ugyanis a magánbefektetői körben nincs pénz. Ha a feltőkésítés helyett a bankok inkább a méretüket csökkentik, és eladnak üzletrészeket, hogy megfeleljenek az új, szigorú tőke követelményi szabályoknak, akkor megint hitelszűke keletkezhet a gazdaságokban, a növekedés további lassulását előidézve. Az eurózóna egyes tagállamainak finanszírozási nehézségei miatt és a várható görög csőd előtt az Európai Bizottság szerdán tett javaslatot a banki tőkekövetelmények szigorítására, lényegében a Bázel III. névre hallgató új globális szabályozási csomag gyorsabb bevezetésére. Azzal érvelvén, hogy az európai pénzintézetek csak így vészelhetik át az eurózónában tapasztalható államadósság-válság által keltett viharokat. Ám Josef Ackerman, a Deutsche Bank befolyásos vezére úgy nyilatkozott, hogy a feltőkésítési ötlet éppen az államadósság-krízist nem oldja meg, hiszen ha a bankok nem tudnak a piacon friss és drága tőkéhez jutni, márpedig nem tudnak, akkor csak az államok zsebéből jöhet a pénz, vagyis az államadósság ennek révén tovább emelkedik.Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) a nyáron még abból a feltételezésből indult ki, amikor a pénzintézetek válságtűrő képességét vizsgálta, hogy nem lesz görög csőd, s hogy az alapvető tőkeelemek arányának ötszázalékosnak kell lennie. Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso szerdán nem említett ugyan új arányszámot, de banki körökben úgy tudják, hogy az EBA kilencszázalékos kötelezettséget írna elő. Ezt a bankok kétféleképpen teljesíthetik: vagy növelik a tőkét, vagy csökkentik az eszközöket, kevesebb hitelt nyújtanak. Ez utóbbi megoldás politikailag nagyon érzékeny kérdéssé válhat az enervált növekedést felmutató eurózóna-beli tagországokban. Ráadásul az európai vállalatok nyolcvan százalékban banki finanszírozásra szorulnak, míg az amerikaiak csak harminc százalékban, mert találnak megfelelő mennyiségű egyéb forrást a működéshez és a fejlesztésekhez.Az eurózónatagok állam- és kormányfői júliusban még abban állapodtak meg, hogy Görögország magánhitelezői 21 százalékos veszteséget szenvednek el, de azóta ez a szám folytonosan emelkedik, egyes értesülések szerint a leírási kötelezettség már elérte a hatvan százalékot.
