Bankadóból építkeznek
A miniszternek például november végéig előterjesztést kell készítenie arról, hogy a pénzintézetek miként csökkenthetik a bankadó alapját a magánszemélyeknek nyújtott lakáscélú kölcsönök összegével, illetve pénzügyi lízingszerződésekből eredő követelésekkel.
Az elképzelés egyébként nem teljesen új, eredetileg részét képezte volna annak az otthonvédelmi akciótervnek is,melynek részleteit a kormányfőmég május végén ismertette a parlamentben. Az akkori elgondolás szerint a kabinet azzal élénkítette volna a lakáshitelezést, valamint a kis- és közepes vállalkozások (kkv) finanszírozását, hogy az erre a célra fordított összegeket a bankok részben levonhatták volna a bankadóból. Egészen pontosan a 2010. december 31-i értékhez mért, öt százalékot meghaladó, árfolyamszűrt, szerződött összegre vonatkozó állománynövekedés öt százalékát. Ez például a hitelállomány hatszázalékos bővülésénél az egy százalék öt százalékát jelenti, vagyis 0,05 százalékot.
Az ötletből végül azért nem lett semmi, mert a kormány azt is a megállapodás részévé akarta tenni, hogy az eredetileg 2012 végével kifutó bankadó 2013-ban és 2014-ben is hatályban maradna, bár a mértéke a mostani fele lenne. A pénzintézetek azonban ezt nem voltak hajlandók aláírni, így végül kikerült a csomagból és ezzel együtt a lakás- és kkv-hitelezés élénkítését szolgáló javaslat is.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy ezt a koncepciót melegíti-e fel újra a kormányzat, vagy egy újjal áll majd elő, mint ahogyan az sem világos, miért csak a lakáshitelezés növelését tartja fontosnak a kabinet. A jegybank munkatársai által nemrég publikált, a vállalati hitelezésről szóló tanulmányok szerint a bankok hitelezési aktivitása mára annyira lecsökkent, hogy az már a gazdasági növekedést veszélyezteti. A közeljövőben ráadásul javulásra nem, inkább a helyzet további súlyos romlására lehet számítani – vagyis érdemesebb lenne inkább a munkavállalók hetven százalékát foglalkoztató kkv-szektor hitelezésének ösztönzésére fordítani a bankadó egy részét.
A magyarázat valószínűleg az, hogy az államnak most messze nincs annyi forrása a lakáshitelezés ösztönzésére, mint amennyit erre fordítani szeretne, illetve amennyi ahhoz kellene, hogy az intézkedés valóban látványos eredményeket hozzon. A szerdán ismertetett otthonteremtési programban jövőre a kabinet a szocpolból 5,2 milliárd, míg a kamattámogatott hitellel kapcsolatban 1,3 milliárd forint költségvetési kiadással számol, tehát meglehetősen takarékosan bánik majd az eszközeivel. Az említett 0,05-os szorzó miatt azonban a bankoknak húszmilliárddal kell növelniük a hitelállományukat ahhoz, hogy egymilliárd forint bankadót megtakarítsanak, vagyis így a sokszorosát lehet megmozgatni annak a forrásnak, amelyet a kabinet a költségvetésből erre a célra tud és akar fordítani.
A lakáshitelezés élénkítését szolgálná egy másik javaslat is. Matolcsy Györgynek ugyancsak november végéig kell előterjesztést készítenie annak érdekében, hogy a jelzálog fedezetemellett nyújtott lakáscélú forinthitelek igénybevételéhez szükséges minimális önerő húsz százalékra mérséklődjön. A hatályos előírások szerint a bankok legfeljebb az ingatlan értékének 75 százalékáig adhatnak hitelt, tehát az ügyfélnek minimum a vételár huszonöt százalékát magának kell előteremtenie. Ez utóbbi arány csökkenne húsz százalékra, ami az általunk megkérdezett banki szakemberek szerint nem hoz jelentős növekedést a lakáshitelezésben: például egy húszmilliós ingatlan esetében majd nem ötmilliót, hanem négymillió forintot kell összespórolni.
Érdekes konfl iktushelyzethez vezethet viszont a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) javaslata. Balogh László, a PSZÁF fogyasztóvédelemért felelős alelnöke tegnapi tájékoztatóján elmondta: kezdeményezni fogják, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás jelzálogalap hiteleknél már bevezetett szigorú feltételeit mindenfajta hiteltípusra kiterjesszék. A javaslat nyilván kedvére való lenne a kormánynak is, csakhogy egy ilyen intézkedés szinte biztosan tovább szűkítené a bankok hitelezési hajlandóságát, miközben a kabinet most éppen azon dolgozik, hogyan tudná kimozdítani a holtpontról a lakáshitelezést.
20 MILLIÁRD
AZ EREDETI JAVASLAT szerint a bankok hitelállományuk bővülésének egyhuszadával csökkenthetnék a bankadó összegét, vagyis húszmilliárd forintonként egymilliárd forintot spórolhatnának.
