Új görög csomag előtt európai bankmentés
S miközben a bizottság nyolcoldalas dokumentumot tett az asztalra, hogy a stabilitás és növekedés programját bemutassa, az igazi egyezkedések szokás szerint a színfalak mögött folytak. Az már kedden késő este kiszivárgott a londoni pénzügyi központban, ahol egyébként az új uniós bankhatóság (EBA) is helyet kapott, hogy a görög adósság tervezett csökkentése előtt meg kell erősíteni azokat a bankokat, amelyek portfólióját túlterhelik az értéküket vesztő eurózónabeli államkötvények. S kiszivárgott az is, hogy az EBA, brüsszeli jóváhagyással persze, kilencszázalékos követelményt kíván előírni az alapvető tőkére nézve, amelynek elemeit illetően útmutatónak fogadja el a Bázel III elnevezésű szabályozást. Ezen új rendelkezéseknek a bankok 2015-ig kell eleget tegyenek. Barroso azonban nem említett számot szerdán, s ennek oka az lehet, hogy a tagállamok egy részét, például a németeket, meghökkentette a kilenc százalék említése, az általuk javasolt hat-hét százalék helyett. Az EBA által nyárra befejezett európai banki tűrőképességi vizsgálat ötszázalékos előíráshoz igazította a teszt elvégzését. Ha kilenc százalékra emelkedne az átmeneti kötelezettség az állampapír-kitettségtől függően, akkor a Financial Times értesülése szerint több tucat banknak összesen 275 milliárd eurót kellene találnia vagy a piacon, vagy a nemzeti költségvetésekben, netán az európai mentőalapban (EFSF), amelynek ratifikációs vitájába a szlovák kormány belebukott. A feszültséget növelte, hogy a Standard and Poor’s és a Fitch még kedd este olasz és spanyol bankokat minősített le, köztük olyan nagy intézményeket is, mint a Santander vagy az Intesa Sanpaolo.
Az európai pénz- és tőkepiacokon a befektetők a válság súlyosságát emlegető hivatalos uniós nyilatkozatok ellenére szerdán derűlátóan tekintettek a jövőbe, miután Olli Rehn pénzügyi biztos egy dublini bankrendezvényen azt hangoztatta, hogy érik a megállapodás az euró pai vezetők körében a görög helyzet rendezését és a banki feltőkésítést illetően. Ám egyes elemzők figyelmeztettek, hogy a piacok már többször nagy várakozással tekintettek az euró pai csúcstalálkozók elé, de aztán csalódtak, mert kevesebbet kaptak, mint amennyit reméltek. S Rehn sza vait cáfolni látszottak brüsszeli források kiszivárogtatásai, amelyek szerint Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök még egyáltalán nem jutott egyezségre az október 23-ra halasztott csúcs előtt, bár Párizs jelezte, nem kívánja az EFSF kasszáját megcsapolni a bankok támogatására. S ugyancsak brüsszeli források szivárogtatták ki, hogy a második görög mentőcsomagba bevont magánbefektetői körtől immár nem 21 százalékos veszteségleírást várnak el, hanem ötvenhatvan százalékost, vagyis a július 21-re nagy nehezen kiizzadott alku feltételei is változni fognak. De ahhoz, hogy ezt tető alá lehessen hozni, szükséges elvégezni újra a bankok gyors átvilágítását, valamint annak fényében a szükséges feltőkésítést, s az EBA sietve bekérte a pénzintézetektől a friss adatokat az állampapírállományok minőségéről.
Az ötpontos javaslat, amelyet Barroso az EP-ben szerdán ismertetett, külön foglalkozik Görögországgal, amelynek hoznia kell az eredményeket a támogatásért, s a jelenlegi hitelprogram következő részletének átutalásáért. Az EFSF-nek a júliusi egyezség alapján működésbe kell lépnie rugalmasabb alakjában, s nagyjából Barroso beszéde alatt derült ki, hogy miután a szlovák kormány megbukott, a parlamenti pártok most már péntekig megszavazzák a ratifikációt. Ezzel együtt Barroso felvetette, hogy az EFSF-et felváltó európai stabilitási mechanizmus létrehozását gyorsítsák fel, és 2013 közepe helyett hozzák előre 2012 nyarára. A banki feltőkésítés került a harmadik pontba, a negyedikbe a növekedést támogató európai tényezők jutottak, mint a belső piac kiterjesztése, a kereskedelem bővítése vagy az uniós alapok brüsszeli társfinanszírozásának emelése. S végül említést tesz a bizottság a gazdasági kormányzás erősítéséről, azaz elsősorban az eurózónán belüli harmonizáció fokozásáról, különös tekintettel a költségvetések előzetes bemutatására és végrehajtásának közös ellenőrzésére. Megjelent a tranzakciós adó és a eurózónabeli kötvény ötlete is, de a képviselők követelték, hogy a bizottság dolgozzon ki végre részletes javaslatokat, ne késlekedjék. A baloldalról többen kifogásolták, hogyMerkel és Sarkozymegint a kezébe vette az európai ügyeket, s így nehéz lesz európai megoldást találni. A liberálisok vezére, Guy Verhofstadt is azzal érvelt, hogy a banki feltőkésítésről nem a nemzeti kormányoknak kellene dönteniük, majd e döntéseket koordinálni, hanem európai szinten kéne meghatározni a támogatandó bankok körét. Ugyancsak a liberálisok, de más frakció tagjai is rámutattak arra, hogy a szlovák vacakolás az EFSF ratifikálásával a súlyos bizalmi válság légkörében sürgetővé teszi, hogy bevezessék a többségi szavazást. A vita végén Olli Rehn úgy fogalmazott, szerinte már csak néhány nap maradt a piaci bizalom visszaszerzésére.
