Ön idén másodszor vállalta el a Coop Rally fővédnöki szerepét. Miért állt ismét a rendezvény mögé?

Fontos esemény ez, szívesen vállalok szerepet benne, mivel a magyar értékekre és hagyományokra irányítja rá a figyelmet. A vidékfejlesztési tárca célja a ralin való részvétellel, hogy felhívja a figyelmet a tudatos fogyasztásra. Arra, hogy az emberek keressék a jó minőségű magyar árut a boltokban, a piacokon, és bátran mondjanak nemet a silány termékekre. Alkalom ez a különleges autóverseny arra is, hogy hírét vigye annak: támogatjuk a hazai termékre építő élelmiszerfeldolgozó üzemek fejlesztését.

Miként segíti a vidékfejlesztési tárca a hazai élelmiszer előállításában és piacra juttatásában érdekelt szereplők – termelők, gyártók és forgalmazók – talpon maradását?

A magyar gazdák kiváló alapanyagokat termelnek, ezekre a feldolgozó üzemeket építeni jó üzlet. Nagy szükség van a kis- és középüzemekre, ezért például megkönnyítettük a vágóhelyek működtetésének feltételeit, mert ösztönözni szeretnénk a feldolgozóüzemek létrejöttét. Ezekből nőhetnek ki azok a vállalkozások, amelyek aztán minőségi termékekkel állhatnak elő – libamájjal, húsáruval, halfélékkel, lekvárokkal, szörpökkel, hogy csak néhányat említsek. Az a cél, hogy a nagyüzemi alapanyag-termelésről átálljunk a nagy munkaintenzitást követelő, a helyi adottságokat kihasz náló, magas szinten feldolgozott, minőségi késztermékekre és a helyi értékesítésre.

A közbeszerzési törvényt is azért módosítottuk, hogy a termelők a helyi iskolai vagy szociális étkeztetés, az intézményi konyhák beszállítói lehessenek. Újdonság, hogy a vendéglátósok már a vadhúsokat is átvehetik a vadászoktól. A helyi mezőgazdasági program keretében az önkormányzatoknak öszsze kell fogniuk a termelőket, hiszen csak a szövetkezés révén tudnakmegfelelő mennyiségű és minőségű árut szállítani, erősíteni alkupozíciójukat a felvásárlókkal szemben.

Alaposan megemeljük az aromázott szeszes italok jövedéki adóját annak érdekében, hogy a mesterséges anyagokkal színezett pálinkautánzatok kiszoruljanak a piacról. A valódi szeszes italok között van olyan, amelyiknek az adóját csökkentjük vagy megszüntetjük – többek között azért, hogy a magyar pálinka visszakapja a régi megbecsülését.

Nagy viták vannak a földbirtok-politikáról. Hol tart a nemzeti termőföldkataszter összeállítása?

Az elmúlt évben a Nemzeti Földalap munkatársai 100 ezer hektárnyi termőföldet és 25 ezer olyan ingatlant találtak, amely nem volt nyilvántartva. Ez az óriási, másfél-két balatonnyi terület most újra felkerült az állami földvagyon térképére. Óriási luxus volt, hogy a kétmillió hektárnyi állami földvagyon 5 százalékáról mit sem tudtunk. Megdöbbentő, hogy a területek 30 százalékán más szerepel a valóságban, és más az ingatlan-nyilvántartásban. Az ellenőrök termőföld helyett temetőt, szántó helyett négysávos autópályát, legelő helyett csatornát találtak a helyszínen. A teljes átvilágítással a rendteremtés mellett az volt a célunk, hogy valamennyi állami tulajdonban lévő földet hasznosítsunk. A Nemzeti Földalap éppen a napokban ír ki 65 ezer hektár állami tulajdonú területre haszonbérleti pályázatot úgy, hogy a helyben lakó és életvitelszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytató termelőket hozza helyzetbe. Az a célunk, hogy segítsük a kis és közepes családi gazdaságokat, illetve az állattartókat.

Milyen értékeket hozott felszínre a Hagyományok – Ízek – Régiók program, a HÍR, amely mára szinte védjeggyé vált?

Az agrártárca 1998-ban indította el a Hagyományok – Ízek – Régiók programot azért, hogy létrehozza Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeinek gyűjteményét. Ebbe 300 termék leírása került be, és egyidejűleg kiváló alapokat teremtett uniós elismertetésükhöz is. Tavaly óta bővítjük a HÍR-gyűjteményt, azóta már három pályázati felhívás is megjelent a HÍR-védjegy használati jogáért. Idén nyáron 35 termékkel gazdagodott a lista, és 83-ra bővült a védjegyet viselő termékek száma. Az „újoncok” olyan jellegzetesen magyar élelmiszer- ipari cikkek, mint a borjúkötél, a csörögefánk, a szikvíz, a pálinkák, a fűszerpaprika, az üveges savanyúság, a kecskesajt, a magyar racka húsa, az érlelt magyartarkamarhahús, a sütőtökgolyó és a csíramálé.Hagyományos értékeink összegyűjtése közelebb hozza egymáshoz az embereket. Sok-sok élmény is kapcsolódhat mindehhez: az egészségmegőrzés, a szórakozás, a gasztronómia közösen megélt öröme új közösségeket teremt.

Visszatérő kérdés az élelmiszer-biztonság, a minőségi élelmiszerek előállítása, forgalmazása. Milyen módon tartható távol a fogyasztóktól az egészségre káros, silány minőség?

Az élelmiszerlánc-ellenőrzésen kívül előtérbe kell helyezni a fogyasztók egészséges, kiegyensúlyozott étrenddel kapcsolatos felvilágosítását is. A biztonságos élelmiszerellátás stratégiai terület, hiszen Magyarország kedvező ökológiai adottságai lehetővé teszik kiváló minőségű és az ország igényeit jóval meghaladó menynyiségű élelmiszer előállítását. Ez óriási előnyt jelent a világpiacon, de arra kell törekednünk, hogy a magyar fogyasztó asztalára mindig jusson jó minőségű, biztonságos, egészséges és megfizethető élelmiszer.

Nemcsak a városokban, hanem a vidék életében is napi jelenség a feketefoglalkoztatás. Milyen módon tudnak ennek gátat szabni?

A feketemunka visszaszorítása nem tárcaérdek, ez az egész nemzet javát szolgálja. Minden vidéki munkahelyet meg kell becsülnünk: létüktől családok boldogulása függ. Ezért került sor az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény módosítására. A jogszabályváltozásnak köszönhetően szélesebb körben alkalmazható a mezőgazdasági idénymunka. Nem mellékes az sem, hogy jelentősen csökkentek az adminisztrációs terhek. Ahogy román szomszédunk, úgy mi is tervezzük a fordított áfa bevezetését a gabonánál, az olajos magvaknál, esetleg a húsnál. Ez fontos szerepet játszhat az ágazat kifehérítésében, mivel biztonságossá teszi a kereskedelmet, az adófizetést, és az állam is hozzájut a bevételekhez. Százmilliárdoknak vész ugyanis nyoma az agrárkereskedelemben. A fordított áfa lényege, hogy az áfát csak a szolgáltatást igénybevevő fizeti meg, a gazdák és a közbeeső kereskedők nettó számlát állítanak ki. Ez a megoldás már ismert az építőiparban.

Mennyiben sikerült a kormányváltás óta eltelt közel másfél évben a mezőgazdasággal foglalkozó emberek életét jobbá tenni?

Az Új Széchenyi Terv gazdaságélénkítő programmal új munkahelyek jönnek létre a kis és közepes vállalkozásoknál, ami erősíti a vidék népességmegtartó erejét, és megállítja a falvak elnéptelenedését. A vidék megújításával az egész országot megerősítjük, ezt szolgálja a 10 évre szóló Nemzeti Vidékstratégia. A stratégia üzenetét követve sorra alakulnak a helyi piacok. Ahol ezt megértették, elindult a változás.Most hirdettük meg a tanyafejlesztési programot, százával érdeklődnek, hogyan lehet ebben részt venni. Olyan új folyamatokat indítottunk el, amelyekből az emberek látják, hogy másfelé tartunk,mint elődeink. A gazdák újra szervezkednek, akarják a változást. A vidék dolgozni akar. Sok minden utal arra: ha az emberek pozitív üzenetet kapnak, mint amilyen a Nemzeti Vidékstratégia, akkor azonnal nekiállnak a teremtő munkának. Úgy látom, a magyar gazdatársadalom tagjai és a családi gazdaságok bizakodóak a jövőt illetően. Ilyen derűlátó, jókedvű emberek nélkül a VI. Coop Rally sem indult volna el, ebben biztos vagyok.