A bank nem változtatott az 1,5 százalékos kamaton. Trichet tegnap találkozott Angela Merkel kancellárral, aki ugyanakkor fogadta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatóját, Christine Lagarde-ot is. A téma az európai bankok feltőkésítése volt, annak módozatairól tárgyaltak. Közben az amerikai kongresszusban azt hangoztatta Timothy Geithner pénzügyminiszter, hogy kormánya az IMF-fel együtt sürgeti az európai vezetőket: stabilizálják végre a helyzetet.

Ennek azonban előfeltétele, hogy megerősítsék a bankok tőkehelyzetét. Csak ez esetben tudják átvészelni mindazt, ami az államadósság-válság következtében még rájuk vár. Elsősorban az elkerülhetetlennek látszó görög csőd veszteségeit kell lenyelniük, de szembe kell nézniük esetleg a nagyobb euróövezeti tagállamokmegroggyanásával is. Miután a Moody’s három fokozattal leminősítette az olasz államadósságot, a befektetőkre egyértelműen egyre nehezebb idők várnak. Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) elnöke, Andrea Enria elismerte, hogy a 91 pénzintézetre kiterjedt júliusi tűrőképességi vizsgálat nem győzte meg a befektetőket, miután nem derült ki, vajon hány bank bukna bele a görög csődbe, illetve a megvásárolt euróövezeti államkötvényeken mekkora veszteséget kellene elkönyvelni.

A nyári bankvizsgálat azt hozta ki, hogy 2,5 milliárd eurónyi tőkét kellene gyűjtenie néhány banknak, ezzel szemben az IMF 200 milliárdot említ. Az elemzők 150 és 300 milliárd eurónyi pótlólagos tőkeigényről beszélnek. Kérdés, honnan lehet gyorsan ennyi pénzt szerezni. Az EBA újabb vizsgálatot folytat, az Európai Bizottság pedig csütörtökön hivatalosan is elismerte, hogy összehangolt akció indul a feltőkésítés végrehajtására, de az állami támogatási szabályoknak megfelelően. Minthogy a feltőkésítés nemzeti hatáskörben marad, az intézkedéseket azonos elvek alapján kellene meghozni, nehogy megismétlődjék az ír eset, amikor a válság kezdetén Dublin hirtelen megemelte a betétbiztosítási plafont, s ezzel nagyon kellemetlen helyzetbe hozta a többi tagországot.

A német kancellár, aki szerdánmég Brüsszelben tárgyalt, egyetért az egységes elvek érvényesítésével, ezért is találkozott az IMF és az EKB vezérével, de hangsúlyozta, hogy elsősorban a piacról, s csak másodsorban a kormányoktól kéne a pénzt a bankokba benyomni, míg az európai mentőalapból (EFSF) csak legvégső esetben és szigorú feltételekkel lehetne erre a célra hitelt felvenni. Ám Nicolas Sarkozy francia elnök merítene az EFSF-ből is, mert attól tart, hogy más állami megoldás esetén Franciaország elveszíti a legjobb minősítésű hitelbesorolását.

Enyhítenek a britek

Csütörtök déli „eredményhirdetésekor” a Bank of England monetáris bizottsága bejelentette, hogy az eddigi 200 milliárd font után újabb 75 milliárd fontot pumpál a gazdaságba, folytatva a mennyiségi enyhítés politikáját. A jegybank az eddigi gyakorlat szerint az újonnan teremtett pénzből állam- és vállalati adósságpapírokat egyaránt vásárolt a legfrissebb adatok szerint mindössze 0,1 százalékos növekedést mutató gazdaság felgyorsítása érdekében. A testület indoklása szerint a „a pangás nagyobb és tartósabb, mint azt korábban feltételezni lehetett”. (R. H. V.)