Nem hisznek Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök megszorítócsomagjának sikerében a hitelminősítők. A Standard & Poor’s szeptember 20-án rontott egy fokozatot a hosszú távú szuverén olasz államadósság besorolásán, míg kedd este a Moody’s egyszerre három szinttel vitte lejjebb a mércét, így e két hitelminősítő a legjobb, tripla „A” kaszthoz képest a hatodik sorba száműzte a Görögország után második legjobban eladósodott euróövezeti államnak számító Itáliát, ráadásul további leminősítést valószínűsítő negatív kilátás mellett. A harmadik nagy minősítő, a Fitch még két fokozattal magasabb szinten tartja az olaszokat, akiknél csak Ciprus, Portugália, Írország és Görögország adósságának megítélése rosszabb az euróövezetben. Utóbbi három tagállamot a Moody’s a befektetésre nem ajánlott, azaz bóvli kategóriába skatulyázta be. A Moody’s azt is közölte, hogy a hat legjobb minősítéssel rendelkező országot – Németország, Franciaország, Hollandia, Ausztria, Finnország és Luxemburg – leszámítva a többiek számíthatnak újabb „lefokozásokra”, miután az adósságválság közös rendezésére irányuló erőfeszítések egyelőre nem jártak megnyugtató eredménnyel.

A piacok rezzenéstelenül reagáltak a leminősítés hírére, a tízéves olasz államkötvény hozama az 5,52 százalékos nyitóértékéről 5,57 százalékra módosult. Ebben szerepe lehet az Európai Központi Bank vásárlásainak is, bár ezt hivatalosan Frankfurtban nem erősítették meg. A milánói tőzsdét sem a Moody’s lépése tartotta izgalomban, hanem a Brüsszel felől érkező, az adósságválságban megrendült bankszektor esetleges feltőkésítéséről szóló hírek, amelyek 1,5 százalékos pluszhoz segítették a vezető tőzsdeindexet. A kormányfői hivatal szűkszavú közleményében a leminősítést várható lépésnek nevezte, egyben újfent kiállt a szigorú, százmilliárd eurós megtakarítást hozó költségvetési reformok következetes végrehajtása mellett.

A leminősítés indokai között első helyen szerepelnek az adósságfinanszírozási nehézségek. A GDP 120 százaléka fölé nőtt, 1900 milliárd eurós olasz adósság törlesztéséhez Rómának még az idén 66, jövőre pedig 200 milliárd eurónyi államkötvényt kell kibocsátania, ami a bizalommegcsappanása miatt nem egyszerű eset, s csak magasabb hozamígéretekkel lehet meggyőzni a befektetőket. Veszélyforrás még a gazdasági növekedés leállása és a külső környezet romlása mellett a kormány koalíció csekély támogatottsága is.