Korlátozzák az állami földbérletet
Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár minap a parlament plenáris ülésén bejelentette, hogy az egyelőre még „munkafázisban” lévő állami bérleti szabályozás a jövőben jelentős korlátozásokat tartalmaz majd: 1200 hektárnál nagyobb területet használó gazdaságok például a jövőben nem juthatnak állami földbérlethez, a jelentkezők telephelyének pedig a pályáztatott táblák húsz kilométeres körzetén belül kell lennie.
Lapunk más forrásból úgy értesült, hogy különösen előnyös feltételekkel pályázhatnak majd a várhatóan 10-30 hektáros területekre bontandó állami földbirtokra a családi gazdálkodók, illetve ez lesz a várhatóan tavasszal beinduló demográfiai földprogram bázisa is. Ez utóbbi esetén – három-négy év „próbaidőszakot” követően – akár ötven évre szóló, nagy összegű birtokfejlesztési támogatással is kiegészített ingyenes bérlethez juthat a sikeresen pályázó család. A határainkon belüli és azon túli magyar állampolgárok számára egyaránt elérhető lehetőség két legfontosabb feltétele lesz, hogy a jelentkező életpályaszerűen kívánjon agrárgazdasággal foglalkozni és legalább két gyermek nevelését vállalja. Információnk szerint a fiatal gazdák földszerzési lehetőségének elősegítésére is külön program indul. A részletekről pár napja tárgyalt a földalapot irányító Birtokpolitikai Tanács.
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet március 21-én adott ki felhívást a Nemzeti Földalapba tartozó, hivatalosan „használaton kívülinek” minősített termőföldek hasznosítására. A héten a parlamentben elhangzott, hogy a pályázatokat mintegy „próbaként” kívánják kezelni az új szabályok tesztelésére. Eredetileg nem így volt: a szaktárca akkori tájékoztatása még úgy szólt, hogy a meghirdetendő nyilvános pályázatokon bárki indulhat majd. Ehhez képest a szaktárca parlamenti államtitkárának tegnapi bejelentése rendkívül szigorú korlátozást jelent, mivel a nagyobb állattartó telepek – például a hatszáz marhánál, ezer sertésnél többet tartó gazdaságok – eleve kiszorulnak majd a hosszú távra szóló és a piacinál mintegy húsz-harminc százalékkal olcsóbb állami bérleti lehetőségből.
Ha a bejelentés szerinti korlátozás a jövőben minden állami területre érvényes lesz, akkor a következő három-négy évben mintegy 120-140 közepes és nagyobb gazdaság kerülhet emiatt szinte kilátástalan helyzetbe, mert elveszítheti takarmánytermő területének nagy részét. Piaci abrakbeszerzéssel az állattartás önmagában jelenleg szinte biztosan veszteséget hoz – sőt, a pénzügyi egyensúly megőrzéséhez gyakran a megtermelt gabona részbeni értékesítésére is szükség van.
Banki forrásokból úgy értesültünk, hogy az érintett agrárcégek földbérletei miatt a pénzintézetek is erősen aggódnak. Kétharmaduk ugyanis korábban olyan hitelt vett fel telepe-technológiája korszerűsítéséhez (több esetben támogatással is kiegészítve), amelynek lejárata túlnyúlik a földbérleti szerződésén. Ráadásul a kölcsönök elbírálásakor több agrárvállalkozás kapott az állami földalap korábbi vezetésétől olyan igazolást is, amely szerint tevékenysége agrárstratégiai szempontból fontos, ezért – az érintett területeken való szabályos gazdálkodást feltételezve – jó esély van a bérletek meghosszabbítására, amelyet egyébként jelenleg az előhaszonbérletről szóló jogi szabályozás is lehetővé tesz.
A tavasszal meghirdetett területek listája egyébként – hosszas előkészítés után – pár napja megjelent a Nemzeti Földalap új honlapján, az új bérletekre vonatkozó pályázati felhívásokat azonban egyelőre még nem közli a hivatal. Az új elbírálási szabályokat ugyanis még nem véglegesítette az agrártárca vezetése. Mivel a területekre éven belüli átmeneti megállapodásokat kötöttek, a használóknak október 31-ig le kell vonulniuk a táblákról. A megoldás sajátossága az, hogy a megbízási szerződések nem helyettesítik a haszonbérletet és nem biztosítanak előjogot a földhasználónak a későbbi pályáztatásnál sem. Azonban a kiírt pályázatokról a hirdetések minimálisan harmincnapos közzétételi ideje, majd az esetleges jogorvoslati határidők kötelező betartása miatt leghamarabb másfél-két hónapon belül születhet döntés, így a területek november elejétől csaknem az év végéig hivatalosan ismét használaton kívül lesznek – a régi használó a határidő lejárata miatt már nem vethetett rajta, az új pedig (még ha ugyanarról a személyről vagy cégről lenne is szó) már csak tavaszi vetésű kultúrában gondolkodhat. A helyzetet bonyolítja, hogy az érvényes törvényi előírások alapján az új szerződéseket már nem lehet éven belüli lejárattal megkötni.
Birtokbontás
Az Ángyán József által bejelentett, az állami földbérletre vonatkozó 1200 hektáros gazdaságméret-korlátozás a jelenlegi agrárvállalkozói körben mintegy 2000-2500 céget érinthet, amelyek nagyjából fele azonban nincs bérleti kapcsolatban a földalappal. A legnehezebb helyzetbe azok az állammal szerződött gazdaságok kerülhetnek, amelyek a korábban felvett hitelüket cégegységként (nyilván az így kiszámolt magasabb árbevétel alapján) vették fel, hiszen ezek nem bonthatják fel magukat kisebb, a bérleti korlátozásba még beleférő részekre, netán „családi” gazdaságokra. Az utóbbi kategória állami szabályozásra alkalmas üzemi leírása, ágazatokra bontott termelési méreteinek rögzítése egyébként erősen pontosításra szorul, jelenleg ugyanis elsősorban árbevételi adatok, illetve bejelentett földhasználati viszonyok alapján kap kedvezményeket ez a vállalkozási forma.
