Hamarosan a kormány elé kerül a devizahitelesek megsegítését szolgáló kamattámogatási rendszer. Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője írásbeli kérdésében a devizahitelesek megsegítését szolgáló kormányzati javaslatok felől érdeklődött Matolcsy Györgynél, az erre adott miniszteri válasz kedden került fel az Országgyűlés honlapjára. A tárcavezető levelében azt írja, hogy az új állami támogatású hitelt a tervek szerint azok a hitelüket már legalább kilencven napja nem törlesztő adósok igényelhetik, akik kisebb, alacsonyabb értékű lakásra cserélnék ingatlanukat. A támogatást öt évre lehet majd igénybe venni, a mértéke az első évben a referenciának tekintett állampapírhozam ötven százaléka lenne, ami fokozatosan lecsökkenne 30 százalékra.

Nem csak kisebbe, sokkal olcsóbba is kell költözni ahhoz, hogy valóban csökkenjen a törlesztőrészlet

Jelenleg az öt-tíz éves állampapírok referenciahozama nyolc százalék körül van, vagyis a kamattámogatás az induló évben négy százalék lenne. Ugyanekkora hozamot feltételezve ez a dotáció csökken egyenlő mértékben évről évre, míg el nem éri a 2,4 százalékot (feltételezve, hogy a jelenlegi szinten marad a hozam), majd öt év után teljesen megszűnik. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ajánlattal élni tudó ügyfelek kamatterhe az első évben lényegében nem változik, majd fokozatosan emelkedik (legalábbis a jelenlegi feltételek alapján). A törlesztőrészletek csökkenése abból jön össze, hogy a korábbi és az új lakás árának különbözetével csökkenteni tudja tartozását.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a svájci frankban jegyzett szabad felhasználású jelzáloghitelek kamata augusztusban átlag 7,4 százalék volt (a devizahitelesek kétharmada ilyet, és nem lakáshitelt törleszt), míg a forintalapú lakáshiteleké 11 százalék. Vagyis az állami kamattámogatás az első évben lényegében annyira csökkenti a piaci forinthitel kamatát, mint most a frankalapú kölcsöné, vagyis azonos futamidő mellett ugyanakkora marad a törlesztőrészlet is. Ha az adós a korábbi és az új lakás árának különbözetével például az ötödével csökkenteni tudja tartozását, akkor a havi teher is értelemszerűen ennyivel lesz kisebb – legalábbis az első évben. A kamattámogatás fokozatos csökkentése miatt ugyanis a törlesztőrészlet folyamatosan emelkedik, majd öt év után, amikor kifut az állami dotáció –maradva az iménti példánál, vagyis a tőketartozás húszszázalékos csökkentése esetében –, nagyjából tíz százalékkal lesz alacsonyabb, mint korábban volt.

A fentiekből az következik, hogy az állami kamattámogatás csak azoknak jelent kiutat, akik lényegesen olcsóbban tudnak maguknak lakást venni annál, mint amennyiért a jelenlegi otthonukat el tudják adni. A jelenlegi alacsony ingatlanpiaci forgalom mellett azonban erre nem sok esély van, és szűk keresztmetszetet jelentenek a bankok is. Aki ugyanis azért nem tudja törleszteni hitelét, mert elveszítette a munkáját, az valószínűleg a kisebb törlesztőrészletet sem fogja tudni fizetni, vagyis nem kap majd új kölcsönt. Így segítségre, új hitelre elsősorban azok számíthatnak, akiknek a magas devizaárfolyamok okoznak gondot.

Az állami támogatás könnyen tovább veszíthet értékéből. A jövedelemtermelő képesség drasztikus csökkenése és a következő hónapokban várhatóan emelkedő forrásköltségek miatt több bank már most emelte a lakáshitelek kamatát, és elképzelhető, hogy további drágításokra lesz szükség. A Moody’s bejelentette, hogy a devizahitelek kedvezményes végtörlesztése miatt felülvizsgálja hét magyar bank besorolását, és ha nem fogalmaztak is ennyire kategorikusan, de árgus szemekkel követik a folyamatot a másik két nagy hitelminősítőnél, a Fitchnél és az S & P-nél is.

A Moody’s és az S & P októberben egyébként is felülvizsgálja a magyar államadósság besorolását, és ha tovább rontanak a minősítésen (amint arra sokan számítanak), akkor az automatikusan a bankok leminősítésével jár majd. Elképzelhető azonban az is, hogy most Magyarország besorolása nem változik, a gazdasági környezet kedvezőtlen alakulása miatt azonban a pénzintézetekén így is módosítanak a hitelminősítők. Egy ilyen leminősítés növelné a bankok forrásszerzési költségeit, a kamatok is nőnének, ami tovább erodálná az állami támogatás amúgy is csekélyke kedvezményét.