Az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke szerint felmerült a gyanú, hogy a bankok kartelleztek – összehangolták lépéseiket –, amikor a devizahitelek kedvezményes végtörlesztésének engedélyezése után több pénzintézet is megemelte forinthitelei kamatát. Rogán Antal ezért a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) elnökét is törvényességi vizsgálatra kérte. A fideszes képviselő elmondta: több hitelintézet szinte azonos időben úgy döntött a forintalapú kölcsönök drágításáról, hogy a jegybanki alapkamat időközben nem emelkedett, és forrásszűke sincs. Szerinte a jelek arra mutatnak, hogy egyes bankok szándékosan túlárazzák a forinthiteleket, és arra törekednek, hogy „a végtörlesztés lehetősége ne legyen lehetőség, vagy csak nagyon keveseknek”. Hozzátette: számítottak ellenállásra a végtörlesztés miatt, de ellenlépéseket a bankok csak a jogszabályok betartásával tehetnek, ám a forinthitelek drágítása, a forinthitelpiac lezárásának szándéka nem tartozik ebbe a körbe, a hitelek drágítására a „végtörlesztés és az esetlegesen abból következő veszteség erre nem szolgáltat alapot”.

Arra, hogy milyen eszközei vannak az államnak abban az esetben, ha a banki kartellezés gyanúja nem igazolódik, Rogán azt mondta: „elmúltak azok az idők, amikor a bankrendszer szereplői tetszésük és kedvük szerint, egyoldalúan változtathattak a szerződéses feltételeken, hitelkondíciókon”. A bizonyítékokat firtató kérdésre úgy felelt: nem lát elfogadható magyarázatot az egyidejű kamatemelésre, a vizsgálatot azonban a versenyhivatalnak kell lefolytatnia, a bizonyítékokat nekik kell előkeríteniük. – A GVH-nak minden eszköze megvan arra, hogy a bankok egymás közötti levelezését és a bankszövetség ülésein elhangzottakat érdemben megvizsgálja – fogalmazott.

A képviselő két utóbbi megjegyzésével azonban több probléma is van. A bankok nem a már meglévő, hanem az új hitelszerződések kondícióin változtattak, amit bármikor, szabadon megtehetnek, az árazás joga az övék, mivel ezekben az esetekben még nincs szerződés, így nem beszélhetünk egyoldalú módosításról. A másik a versenyhivatal kartellekkel kapcsolatos gyakorlata, illetve a megállapodások bizonyíthatósága. A hivatal a versenykorlátozó megállapodás létét valószínűsítő, kézzelfogható adatok híján nagyon nehezen talál fogást az esetleges kartellezőkön. Kartellgyanú esetén a GVH általában először megpróbál előzetes adatokat gyűjteni, melyek jogi alapot biztosítanak az eljárás megindítására. A hivatal csak a kartellmegállapodás létét nagymértékben valószínűsítő adatok alapján kérhet a bíróságtól engedélyt olyan előzetes bejelentés nélküli helyszíni szemle – lényegében házkutatás – lefolytatására, amire Rogán is célzott. A GVH gyakran csak akkor jár sikerrel, ha talál egy „kibeszélőt” –ez lehet külsős vagy a kartellnek egy olyan tagja, aki a büntetlenségért cserébe hajlandó adatokkal segíteni a hivatal munkáját.

Tény, a lakossági hitelezésben meghatározó pénzintézetek nem törik magukat azért, hogy forinthiteleket biztosítsanak a végtörlesztésekhez, de ez legfeljebb a kormánynak lehet meglepő, hiszen a bankok ezzel komoly veszteséget okoznának maguknak. Az OTP, az Erste, az UniCredit és a Budapest Bank kamatot emelt, illetve az Erste most csak saját ügyfeleinek ad kölcsönt devizahitelük kiváltásához. A K & H csak más bankok ügyfeleinek devizahiteleit hajlandó forintosítani, míg az MKB-nál teljesen kivezették a hitelkiváltó hiteleket, így egyelőre kimaradnak a „versenyből”. Nem vág alá versenytársainak a Fundamenta-Lakáskassza sem: a társaság csak azon ügyfelei végtörlesztéséhez ad forinthitelt, akik még augusztus vége előtt megkötötték takarékpénztári szerződésüket.

Ha a bankok kartelleztek, mint ahogyan azt Rogán feltételezi, akkor elfelejtettek szólni a Volksbanknak, pedig a pénzintézet vezetője, Balázs László elnök-vezérigazgató is ott ül a Magyar Bankszövetség elnökségében. A pénzintézet ugyan egy ügyfélcsalogatónak semmiképpen sem mondható nyilatkozattal indította a folyamatot (ebben az szerepelt, hogy ha a végtörlesztésről szóló törvény elbukik az Alkotmánybíróság előtt, akkor az adós haladéktalanul megfizeti a kedvezményes és a valós árfolyam közti különbözetet), ám ezt visszavonta, miután a PSZÁF ezt törvénytelennek találta, s azóta is a legjobb banki ajánlatokkal várja az érdeklődőket.

Láthatóan nem kartelleznek a takarékszövetkezetek sem, pedig ernyőbankjuk, a Takarékbank szintén tagja a bankszövetségnek. A takarékok komoly üzleti lehetőséget látnak a végtörlesztésben: az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség szerint a szervezethez tartozó száznyolc szövetkezet jelentős tőkeerővel és összesen több mint 600 milliárd forint szabad forintforrással rendelkezik. A jellemzően 10-11 százalékos hiteldíjmutatóval kínált kölcsönöktől azt várják, hogy részben visszanyerik korábbi pozíciójukat a lakossági hitelezésben.

A kockázatokat árazzák be

A lapunknak nyilatkozó egyik banki szakértő szerint a kamatemeléseknek valójában az a magyarázata, hogy a bankok azt vizsgálják, mire lehet számítani a következő hónapokban. Kockázatból most akad bőven: a Moody’s és a S & P hitelminősítők októberben felülvizsgálják a magyar államadósság besorolását, elemzők pedig az újabb leminősítést sem zárják ki (ez már a bóvli kategóriát jelentené), ami pedig automatikusan maga után vonja a bankok leminősítését is. A bankok forrásszerzési költségeit az is drágítja, hogy több mint két éve nem járt ilyen magasságokban a magyar országkockázat. S egyre nagyobb az esélye annak is, hogy a jegybank kamatot emel, ami növeli a hitelintézetek költségeit.