Eurófélelmek gyötrik a piacokat
Nemcsak az európai, hanem az amerikai tőzsdék indexei is tovább zuhantak kedden, azt követően, hogy az eurózóna pénzügyminiszterei novemberre halasztották az Athénnak tavaly nyújtott 110 milliárd eurós hitel következő, nyolcmilliárdos részletének folyósítását, ha a görög kormány elfogadtatja a törvényhozással az újabb 6,6 milliárd eurós megszorítócsomagot. A pénzügyi tárcavezetők egyértelművé tették, hogy a magánbefektetőktől még többet várnak a görög adósság csökkentését szolgáló erőfeszítések támogatásában.
A pénzügyi tárcák vezetői egyelőre keresik a megoldást a 440 milliárd eurós pénzügyi mentőalap (EFSF) hitelezési keretének növelésére, de a piacok csalódására ebbe nem vonják be az Európai Központi Bankot, és döntés e tekintetben is csak akkor születhet meg, ha a valutaövezet mind a tizenhét tagállamának parlamentje belemegy a júliusban lefektetett új működési játékszabályokba. Még három országra várni kell.
Hiába érkeztek hétfőn viszonylag kedvező gazdasági hírek az Egyesült Államokból, az eurózóna kormányainak nehézkes döntéshozatali rendszere félelemmel tölti el a piacokat. Az amerikai S&P index kedden is hanyatlott, csaknem kétszázalékos csökkenéssel nyitott a Wall Street, miközben a londoni és a frankfurti tőzsdék vezető indexei három-négy százalékot zuhantak. Az euró kilenchavi mélypontra, 1,31 közelébe süllyedt a dollárral szemben, a japán jenhez képest pedig tízéves mélypontra zuhant vissza. Az eurózóna pénzügyminisztereinek azon megjegyzése, hogy a magánbefektetőktől nagyobb hozzájárulást követelnek meg, vagyis lényegében újranyitják a tárgyalásokat a bankokkal és a különböző pénzügyi alapokkal a július 21-i megállapodásról (amelynek részeként Görögország magánhitelezői 21 százalékos veszteséget írnak le), gyengítette a banki papírokat, és megrengette az ötmilliárd eurónyi görög állampapírt felhalmozó francia-belga Dexia bankot. De mind Párizs, mind Brüsszel jelezte, hogy megoldást talál az összeomlás elkerülésére. Ennek ellenére a pénzintézet papírjai hétfőn húsz, kedden tíz százalékot veszítettek árfolyamukból.
A magánbankoknak a következő görög mentőprogramhoz kellene hozzájárulniuk további 50 milliárd euróval, ám a kidolgozott kötvény-visszavásárlási technikák közül a befektetők a kormányok számára legdrágábbat választották, ezért kéne most további anyagi áldozatot hozniuk, hogy az ötvenmilliárd azért összejöjjön. De a bankok nevében tárgyaló Institute of International Finance szerint a feltételek újratárgyalása nem ígérkezik gyors folyamatnak.
A görög ügyben a bizonytalanságot az okozza, hogy a költségvetés hiánya az eurózóna és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által megkövetelt, GDP-arányos 7,6 százalék helyett 8,5 százalék lesz idén. Az eurócsoport elnöke, Jean-Claude Juncker reményét fejezte ki, hogy Evangelos Venizelos pénzügyminiszter beváltja ígéretét és jövőre tényleg többlet keletkezik a kamatfizetések nélkül számolt elsődleges költségvetési egyenlegben.
A pénzügyminiszteri találkozón jóváhagyták a hatos csomagot, amely a pénzügyi válságok megelőzését támogatja különböző makrogazdasági elvárásokkal, és a magyar elnökség készítette elő. Megállapodás született továbbá a származékos értékpapírok tőzsdén kívüli kereskedelmének szabályozásáról: ennek részeként kötelezően be kell jelenteni az ilyen ügyleteket.
