Az Alkotmánybíróság előtt nem fog elbukni a különadó
Brüsszeltől van miért óvakodnia az Orbán-kormánynak az ágazati különadók ügyében, itthon azonban úgy néz ki, nem gördül elháríthatatlan akadály a különadó fenntartása elé. Az Alkotmánybíróság teljes ülése e héten tárgyalja a törvényhez benyújtott indítványokat, amelyeket nagy valószínűséggel el fognak utasítani. Erre lehet következtetni abból, hogy az ülések napirendje szerint a különadókról végzéstervezetet tárgyalnak.
Ilyen esetekben márpedig nem szoktak igazat adni a beadvány benyújtóinak, arra akkor van esély, ha az alkotmánybírák határozattervezettel foglalkoznak – hívta fel lapunk figyelmét egy alkotmánybírósági forrásunk. Minden bizonnyal hatáskör hiányára hivatkozva fogják majd megállapítani, hogy nem áll módjukban érdemben elbírálni a kereseteket. Ez az Alkotmánybíróságról szóló törvény tavalyi módosítására vezethető vissza, ami által csak szűken vett alkotmányos alapjogok megsértése esetén maradt lehetősége a testületnek a költségvetést, adózást érintő ügyekben elmarasztaló döntést hozni.
A törvényhez három beadvány érkezett, két magánszemély a törvény egészét támadta meg, az Országos Kereskedelmi Szövetség pedig a jogszabály bizonyos pontjait.
Az ágazati különadókról szóló törvényt 2010-ben fogadta el a parlament, az adót a bolti kiskereskedelemben, a telekommunikáció területén és az energetikában tevékenykedő cégeknek kell fizetniük (a bankok különadójáról önálló törvény rendelkezik, a végzéstervezet erre nem terjed ki). A közteher mértékét ágazattól függően 0,4 és 6,5 százalék között állapították meg, úgy, hogy a kiskereskedelemben 500 millió, a távközlésben 100 millió forint adóalap alatt nullaszázalékos adót fizetni.
A jövő évi büdzsében összesen 155 milliárd forint bevételt terveztek a három ágazat különadójából. Ennek beszedését az Alkotmánybíróság tehát nem fogja megakadályozni, nem úgy Brüsszel, ahol a távközlési szektorra kivetett adó leverte a lécet. Az uniós adminisztráció szerint ugyanis erre a szektorra csak úgy lehet kivetni különadót, ha az abból befolyó pénz visszafolyik a távközlésbe, elősegítve a fejlesztéseket. A magyar kormány által alkalmazott módszer azonban ezt nem biztosítja, az adóbevétel eltűnik a költségvetésben. Az Orbán-kormány azonban kitart vélt igaza mellett, tehát az eljárás folytatódik, így még jövőre is beszedhető lesz a távközlési különadó. Vélhetően ezért nem várnak érdemi bevételcsökkenést idénhez (161 milliárdos bevételi terv) képest, ami elmozdulás lehet, az a gazdaság lassulására vezethető vissza.
A kiskereskedelem és az energetika kapcsán egyelőre nem született uniós állásfoglalás, de úgy tudni, ezek a témák is „szem előtt vannak”.
Az AB-hoz fordul a bankszövetség
A devizahitelek kedvezményes végtörlesztéséről szóló jogszabály megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól a Magyar Bankszövetség. A szervezet elnöksége tegnap megtárgyalta és elfogadta az erről szóló beadványt, amely részletesen kifejti a törvény alkotmányellenességét alátámasztó indokokat, mind a megalkotásának módjára, mind a tartalmi rendelkezéseire vonatkozóan. A kérdés kiemelt társadalmi jelentősége miatt a bankszövetség azt kéri, hogy az Alkotmánybíróság soron kívül tárgyalja a beadványt. (H.B.)
