Chikán Attila, az első Orbán-kabinet gazdasági minisztere szerint okos kormány nem vet ki különadót a bankokra és az olyan húzóágazatokra, mint a távközlési szféra. A hagyományos gazdaságpolitikát követő országok nem háborúznak a bankokkal, és nem állítják szembe egymással a multinacionális vállalatokat és a hazai közép- és kisvállalkozásokat – igaz, Magyarország nem hagyományos gazdaságpolitikát folytat –, fogalmazott az akadémikus, egyetemi tanár.

Mellár Tamás, Orbán Viktor miniszterelnök egyik korábbi gazdasági tanácsadója, 1998–2003 között a KSH elnöke elhibázottnak látja a kormánynak azt a célját, hogy elsősorban az államadósság csökkentésére koncentrálja erőit. A Pécsi Tudományegyetem tanára szerint az adósság egy jelenség, ha meg akarjuk szüntetni, akkor elsősorban annak okait kell felszámolni, s ha azáltal a gazdaság növekedési pályára áll, akkor csökken az állam tartozása is. Ha azonban csak az adósság mérséklésére összpontosít a politikai vezetés, akkor az az állam vagyonának elherdálásához és a gazdasági potenciál romlásához vezethet – mondta.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint az államadósság idén csakis a magánnyugdíjpénztárak államosítása miatt csökkent, e nélkül nőtt volna a tartozásállomány. Később arról szólt, hogy az említett államosítás, a bankadó és a devizahitelek végtörlesztése összességében 700-1000 milliárd forinttal rövidíti meg a pénzintézeteket. Ezt kibírják ugyan, ám a kormány lépéseinek kiszámíthatatlansága miatt mostantól kockázatossá válik számukra a hitelezés.

Ennek következménye, hogy emelkednek a kamatok, romlik a forint, kevesebb lesz a befektetés, illetve az új munkahely, és lassul a gazdasági növekedés. Vértes ezért úgy látja, az ország számára az lenne a legjobb, ha az Alkotmánybíróság „elmeszelné” a végtörlesztésről hozott jogszabályt. Ha a testület ezt nem teszi, és a bankok az Európai Bírósághoz fordulnak, akkor ott vesztünk – prognosztizálta Vértes, s az már több százmilliárdos kártérítést ró az államra, amit végül is az adófizetőknek kell majd megfizetniük.

Magyarország számára az utóbbi tíz év, beleértve az utóbbi bő egy évet is, elveszett évtized volt – erről már Kopits György beszélt a Közép-Európa a globális gazdasági válság után című konferencián. Bár Magyarország jól startolt az Európai Unióhoz való csatlakozás után, mostanra az egy főre jutó GDP tekintetében utolérték olyan kelet-közép-európai tagállamok, melyek jóval alacsonyabb fejlettségi szintről indultak, például Észtország vagy Szlovákia. Emellett Magyarországon a túlterjeszkedő költségvetési politika eredményeként jelentősen nőtt az államadósság.

A magyar kormány különutas, a Költségvetési Tanács volt elnöke szerint kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája sebezhetővé tette Magyarországot, csökkent az ország politikai szavahihetősége – vélekedett. A közgazdász felhívta a figyelmet arra is, hogy elengedhetetlen az átláthatóság, amely a demokratikus társadalom alapja, és különösen azokban az országokban, melyek iránt gyenge a piaci bizalom, szükség van a kormányzatot, a közpénzeket felügyelő valamilyen hatóságra is.