Perre megyünk Brüsszellel
Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő ugyanakkor közölte: nem törlik el az adót, mert annak kivetése éppen azért történt, hogy az arányos és közös teherviselés létrejöjjön, márpedig a közteherviselés európai érték.
A tavaly októberben bevezetett különadóból évi 61 milliárd forint folyik be a költségvetésbe – ez az érintett társaságok profitjának számottevő része, egyes számítások szerint háromnegyede. A teher mértékét jól illusztrálja, hogy tavaly volt olyan szolgáltató, amely helyett az anyacége fizette be a válságadót, így elkerülve, hogy az veszteségessé váljon, ami hátrányt okozott volna a magyar leánynak a közbeszerzési pályázatokon. A tőzsdén is jegyzett Magyar Telekom pedig a válságadó miatt a korábbi hetven feletti mértékről 50 forintra csökkentette a részvényei után fizetett osztalékot.
Az adó az ötmilliárd forint éves árbevételt meghaladó cégeket kötelezte fizetésre, a kulcs az ötmilliárd feletti rész 6,5 százaléka. Magyarország ellen márciusban indult jogsértési eljárás az adó miatt, a folyamat első szakaszának eredménye előre borítékolható volt: az uniós végrehajtó testület megítélése szerint ez az adó ellentétes a távközlési szektorra vonatkozó uniós jogszabályokkal. Ugyanis a különadóból származó bevételeket a központi költségvetés használja fel, tehát nem arra fordítják, hogy azokból a távközlési szektor szabályozásának külön költségeit fedezzék. Korábban már Franciaországban és Spanyolországban is vetettek ki hasonló adóterhet, s azokat is az unió jogszabályaival ellentétesnek tartotta a bizottság. Magyarország esetében a bevétel egyenesen a költségvetésbe jut, ami a bizottság álláspontja szerint nem felel meg a vonatkozó uniós szabályozásnak – hangoztattaJonathan Todd, a testület szóvivője.
Az EU-előírások szerint „a távközlési szolgáltatók által fizetendő díjakból csak bizonyos igazgatási és szabályozási költségek fedezhetők. Felszámításának emellett tárgyilagosnak, átláthatónak és arányosnak kell lennie. Magyarország azon kötelezettségének teljesítését is elmulasztotta, hogy az érdekelt felekkel megfelelő módon konzultáljon a távközlési szolgáltatókat sújtó terhek megváltoztatásáról” – szól a brüsszeli álláspont. Bár utóbbi érv esetében nyílt titok: a politika képviselői szóban egyeztettek a cégekkel, néhánnyal közölték annak mértékét, másoknál megszondázták, mekkora lenne a még elviselhető mérték.
Kerestük a magyar adóalanyokat, de egyik általunk megkérdezett szolgáltató sem kívánt reagálni a hírre – az eddigi szokásoknak megfelelően. Ennek oka eddigi gyakorlatuk: csak konkrét fejleményeket kommentálnak, amelynek kimenete már nem kétséges. Másrészt, folyamatban van egy frekvencia-árverés, amelyben mindhárom cég érdekelt, nem a legszerencsésebb tehát most rontani a kapcsolatot az uniós döntést értékelő nyilatkozatokkal. Különösen, hogy e döntésnek még nincsenek konkrét következményei. Az eljárás jelenlegi szakaszában ugyanis az Európai Bizottság úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak, kérve a távközlési különadó eltörlését. Budapestnek két hónapja van arra, hogy tájékoztassa a végrehajtó testületet a foganatosított intézkedésről, amellyel eleget tesz a felszólításnak. Ha ezt nem teszi meg, az Európai Bizottság az Európai Bíróság elé viheti az ügyet – a feltételes mód jogilag korrekt, ám aligha képzelhető el, hogy ne a bíróságon folytatódjon az ügy, haMagyarország nem törli el az adót.
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter már tavaly októberben egy háttérbeszélgetésen kifejtette újságírók előtt: álláspontjuk szerint azért nem ütközik a magyar adó az uniós szabályokba, mert nem a távközlési tevékenységre közvetlenül vetették ki az adót, hanem pénzügyi jellegű teherről van szó, amit árbevételarányosan szabtak ki egyszeri alkalommal, három évre. (Igaz, azóta kiderült, hogy nem három évre.) Fellegi több helyütt elmondta: a bírálók logikája alapján a szektorra semmilyen adót nem lehetne kivetni.
A tervek szerint a válságadót még 2013-ban és 2014-ben is kivetnék, igaz,mértéke a jelenlegi fele lenne, de erről a ma benyújtandó költségvetés prognózisai többet árulnak majd el. A kormány az eljárás végéig beszedheti az adót, ám ha a bírósági eljárásban is elmarasztalják az országot, azt vissza kell fizetni – bár ezmár valószínűleg a következő kormánynak okoz majd fejfájást.
61 MILLIÁRD
A TÁVKÖZLÉSI ADÓ az árbevétel ötmilliárd forint feletti részének 6,5 százaléka, amely évi 61 milliárd forintot hoz a költségvetésnek, és felemészti a szektor nyereségének nagy részét.
