Kinek jó a plázastop?
Ez idő alatt az Országgyűlésnek ki kel lene dolgoznia egy olyan átgondolt új szabályozást a kérdésre, melyben a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben vennék figyelembe a városképi, környezetvédelmi, helyi gazdasági és közlekedési szempontokat.
A javaslat úgy változtatna az engedélyezésen, hogy a jelenlegi, a beruházóból és az önkormányzatból álló rendszerbe bevonná a szakmai-ágazati szereplőket, a helyi civil szervezeteket, a kiskereskedőket, valamint az illetékes főépítészt vagy építészkamarát is. A központok nyitását hatástanulmányoknak kellene megelőzniük, s zöldmezős beruházásként csak akkor létesülhetnének, ha a településen nincs erre a célra használható, alulhasznosított terület.
A terület újraszabályozása a kormányzó pártoktól sem áll távol, olyannyira, hogy a tavaszi ülésszakban egyszer már neki is futottak a kérdésnek, s bár az akkori ötlet elbukott, az új elképzelés kidolgozásáig és elfogadásáig beleférhet az LMP által javasolt féléves kényszerszünet. Néhány hete a Magyar Nemzetben Bányai Gábor, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának fideszes tagja időszerűnek nevezte az ellenzéki párt javaslatának napirendre vételét, s azt prognosztizálta, hogy az év végére megszülethet az az új jogszabály, amely hatékonyan jelenítené meg a helybeliek és a kisebb üzletek érdekeit, mindezt azonban úgy, hogy ne sérüljön a szabad verseny.
AzLMPáltalbenyújtottjogszabálytervezet azonban egyes értelmezések szerint sértheti a versenyt. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerintKatalóniá ban már próbálkoztak azzal, amivel most az LMP, nevezetesen, hogy az eladóterület alapján korlátozzák az üzletek nyitását, ezt azonban az Európai Bíróság jogszerűtlennek találta. Vámos ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a plázastop nemcsak a külföldi láncok terjeszkedését korlátozza, hanem a magyarokét is. Mivel a kereskedelmi cégek amúgy is visszafogták fejlesztéseiket a bizonytalan gazdasági helyzet miatt, a további korlátozás még inkább sújtja a kapcsolódó iparágakat, például az építőipart.
Vámos szerint a moratórium két okból is elhibázott volna: egyrészt nem lehet tudni, hogy egy ilyen folyamat meddig tart, másrészt egy sor olyan ingatlan van az országban, amely már rendelkezik érvényes engedéllyel – hiszen a fejlesztők sokszor akár négy-öt évre előre gondolkodnak. Tehát a korlátozás után is könynyedén épülhetnek új kereskedelmi egységek, de előfordulhat az is, hogy szükséges létesítmények nem valósulnak meg. Ezzel együtt a jogszabályi környezet felülvizsgálata támogatandó cél – mondja a főtitkár.
