A testület úgy gondolja, hogy a pénzügyi tranzakciókra kivetendő, ötletadójáról Tobin-adónak, angol rövidítéssel FTT-nek elnevezett egyezrelékes elvonással a gazdasági és a pénzügyi válság kezeléséhez járulnának hozzá az érintettek. Becslések szerint már az induló évben 57 milliárd eurót hoz a konyhára az új adó.

A lakossági és a céges átutalások, devizaátváltások adómentesek maradnak, viszont az értékpapír-, a kötvény-, a részvény- és a határidős devizaügyletekre kivetik a sarcot. A származtatott termékek esetében kedvezményes, 0,1 ezrelékes kulcs alkalmazásával akarják kivédeni, hogy a nagy volumenű tőkét megmozgató ügyletek lebonyolítását Európán kívülre vigyék a befektetők. Adókötelessé teszik viszont az EU-n kívüli, de az uniós tagállamok bármelyikével kapcsolatban álló pénzintézet ideirányuló tranzakcióit, szűkítve ezzel a visszaélések lehetőségét. Az adóalanyok közé sorolják a bankokat, befektetési társaságokat, biztosítókat, fedezeti alapokat, nyugdíjalapokat és brókercégeket, de a lista még bővülhet.

A pénzügyi intézmények között lezajló tranzakciók 85 százalékát érinti a Tobin-adó, amelynek átháríthatóságát szigorúan korlátoznák. Az adó az automatizált kereskedésre és a spekulációs szándékkal végrehajtott gyors pénzmozgatásokra visszatartó hatással lesz – vélik az előterjesztők, akik a többletteher hosszú távú negatív hatását az uniós GDP fél százalékára becsülik.

A bizottság által előterjesztett adójavaslat fogadtatása meglehetősen vegyes a 27 tagú unióban, ezért nem is lehet mérget venni arra, hogy abból hatályos jogszabály lesz, mivel ahhoz valamennyi ország támogatását meg kell szerezni. Ez már tavaly sem sikerült, s az idén már most bukni látszik, hiszen a brit pénzügyminiszter, Vince Cable a Bloomberg hírügynökségnek jelezte: a javaslat kiforratlan, számos gyakorlati kérdésre nem ad választ, de még ennél is nagyobb gond, hogy a Tobin-adónak csak akkor van értelme, ha azt globálisan vezetik be. Brüsszel ezt az igényét minden bizonnyal újfent előterjeszti a G20-as csoport novemberi csúcsértekezletén, emiatt addigra valamennyi tagállamnak nyilatkoznia kell a javaslat támogatásáról vagy elvetéséről.

Az elemzőknek sem tetszik a populista színezetű adóterv. Stephen Machin, az Alvarez & Marsal Taxand adózási tanácsadó igazgatója szerint ha ez átmegy, akkor kiürül a londoni City, mert a globalizált pénz- és tőkepiacok oda teszik át székhelyüket, ahol nem sanyargatják őket ilyen terhekkel. A globális versenyben az unió hátrányos helyzetbe hozná saját bankrendszerét – vélekedett. Ezzel szemben José Manuel Barroso az Európai Parlament előtt azzal vezette fel a javaslatot, miszerint „itt az ideje annak, hogy a pénzügyi szektor törlessze tartozását a társadalom felé”. Az Európai Bizottság elnöke ezzel arra az összehangolt és több ezermilliárd eurót megmozgató mentőakciókra utalt, amelyekkel a válság idején az uniós tagállamok megakadályozták a bankrendszer összeomlását.

Átment a hatos csomag

Az Európai Parlament (EP) megszavazta azt a hat új jogszabályt, amely a tagországok gazdaságpolitikájának szorosabb összehangolását, a jövőbeni államadósság-válságok megelőzését, a pazarló gazdálkodás megfékezését célozza. Így az eurózóna tagországai a jövőben nem hagyhatják figyelmen kívül a legfőbb uniós végrehajtó intézmény olyan figyelmeztetéseit, amelyek a költségvetési vagy adósságpolitika kiigazítására irányulnak. A hatos csomag legfőbb jellemzőjeként a szakértők azt emelik ki, hogy az a tagállamokkal szemben a közös elvárások kikényszerítésére alkalmas eszközrendszert teremt a túlzott költségvetési hiány és eladósodás, valamint az egyéb makrogazdasági egyensúlytalanságok – például a versenyképesség romlása – ellen. (MTI)

Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke