Egy gyerekkel nem mentenek
A még május végén, a bankokkal kötött szóbeli megállapodás eredményeként összeállt otthonvédelmi akciótervben vázolt konstrukcióhoz képest – amit akkor Orbán Viktor miniszterelnök ismertetett – a legfontosabb változás, hogy az állami segítséget csak azok igényelhetik, akik legalább két gyermeket nevelnek. Bár a kör ezzel jelentősen szűkül, akik bekerülnek, jobban járnak: eredetileg arról volt szó, hogy az adósok tartozása annyival csökken, amennyiért a NET átveszi az ingatlanukat, a különbözetet pedig továbbra is törleszteniük kell bankjuk felé. Ezzel szemben most a pénzintézeteknek el kell engedniük a fennmaradó részt, vagyis megvalósul a korábban már sokszor emlegetett, de a bankok ellenállásán eddigi rendre elbukó úgynevezett elsétálási jog.
Az állami segítséget azok kérhetik, akik jelzáloghitelüket 2010 előtt vették fel, lakásuk forgalmi értéke pedig akkor nem haladta meg Budapesten és a megyei jogú városokban a 15 millió, míg a kisebb településeken a tízmillió forintot. (A korábbi változatbanmég 2008 szeptembere szerepelt, vagyis az új verzió szerint már azokon is segítene az állam, akik a válság kitörése után vettek fel lakáshitelt.) Az adósoknak igazoltan legalább fél éve kell tartozniuk a törlesztőrészlettel, a programban pedig csak a hitelt felvevő, annak közeli hozzátartozója, illetve a családban ebbe a körbe nem tartozó szociálisan rászoruló vehet részt. A kormányszóvivő elmondása szerint ezekkel a szűkítő feltételekkel akadályozzák meg, hogy vissza lehessen élni az eszközkezelő segítségével.
Az adósok lakásuk megvásárlását bankjuknál kezdeményezhetik, a személyre szóló tájékoztatást is ott kapják majd meg. Amennyiben a bank is rábólint az ügyletre, akkor a NET a szerződéskor megállapított forgalmi érték 35-55 százalékáért veszi meg az ingatlant, attól függően, hogy az Budapesten, illetve megyei jogú városban, városban vagy kisebb településen van. A rászorulók elveszítik tulajdonjogukat, de visszabérelhetik otthonukat (egyelőre nem tudni, mennyi ért), s ha később a helyzetük javul, akár vissza is vásárolhatják azt az államtól. Erre legkorábban fél évvel később kerülhet sor, és a NET által fizetett összegen felül a mindenkori jegybanki alapnak megfelelő kamatot kell fizetni. A visszavásárlást azonban legfeljebb két évig kezdeményezheti az adós, ha ebből a határidőből kicsúszik, már nem élhet a kedvezménnyel.
Az eszközkezelőt nyáron kétmilliárd forint tőkével hozták létre, ezt a forrást a jövő évi büdzséből legfeljebb további hárommilliárd forinttal lehet kiegészíteni. A kormány azzal számol, hogy a ciklus végéig ötezer lakást vásárolhat meg a NET, ami a megszabott feltételek alapján maximum 40 milliárd forintos költségvetési kiadást jelentene, a tényleges költés azonban várhatóan ennél jóval kevesebb lesz. A bankok valószínűleg csak az olyan esetekben fognak önként rábólintani a számukra veszteséget jelentő ügyletre, amikor az ingatlant nem vagy csak nagyon nyomott áron lehet eladni. Erre elsősorban a kisebb településeken, községekben lévő lakásoknál lehet számítani, ami a legfeljebb tízmilliós értékhatárral számolva 15-20 milliárdos kiadást feltétele – korábban egyébként a kormány is nagyjából ekkora összeggel számolt. Ebből a számból kiindulva pedig a bankok 2014-ig összesen 20-40 milliárd forintos veszteséggel számolhatnak az elsétálási jog miatt.
Giró-Szász András elmondása szerint a parlament várhatóan októberben fogadja el az eszközkezelő működését szabályozó törvényt, amely hatvan nappal később léphet életbe, az indoklás szerint ennyi időre lesz szükség a felkészülésre. Az érintettek így várhatóan januártól igényelhetik lakásuk kivásárlását.
Visszaüthet a banok vegzálása
A Fitch Ratings hitelminősítő szerint az érintett ügyfelek negyede élhet a devizahitelek kedvezményes végtörlesztésének lehetőségével. Ez akkora veszteséget okoz majd a bankoknak, hogy némelyik pénzintézetnél már a tőkehelyzet stabilitása is veszélybe kerülhet. Mindemellett az intézkedés, valamint a tavaly bevezetett bankadó és a magyar hatóságok által a bankrendszerrel szemben tanúsított, „általánosságban meglehetősen agresszív” alapállás miatt csökkenhet annak a valószínűsége, hogy a külföldi anyabankok a jövőben több tőkét és finanszírozást juttatnak a magyar bankrendszernek. A hitelminősítő szerint ez korlátozhatja a jövőbeni hitelkiáramlást és a gazdasági növekedést, emellett „veszélyes precedenst teremt” más olyan közép- és kelet-európai országok számára, amelyekben szintén magas a devizaalapú hitelállomány. (MTI)
20 milliárd
A KÖLTSÉGVETÉSNEK a jelenlegi kormányzati ciklus végéig nagyjából 15-20 milliárd forintjába kerülhet a kilátástalan helyzetbe került lakáshitelesek ingatlanainak megvásárlása. A tervek szerint nagyjából ötezer ilyen lakást venne át az állam.
