Sajátos „gyöngyhalászat”
A Messzehangzó Alapítvány egyfajta sajátos „gyöngyhalászatra” vállalkozott akkor, amikor elhatározta, szociálisan hátrányos helyzetben élő tehetséges gyerekeknek biztosít lehetőséget képességeik kibontakoztatására.
Négy év alatt közel 570 – kilenc és tizenkét év közötti – fiatalnál mérték fel a rejtett talentumot, közülük került ki az a több mint 250 gyerek, akik tehetségkutató – vagy mondjuk inkább: tehetséggondozó – nyári táborokban adhattak tanúbizonyságot arról: megérdemlik a figyelmet. S ami ennél is többet jelentett számukra, életre szóló élményt kaptak arról, hogy a Messzehangzó mottója szerint: merjék máshogy látni a világot. Hogyan lehetne támogatni segítségre szoruló gyerekeket, azon túl, hogy a különböző jóléti alapítványoknak adományokat juttatnak magánemberek vagy vállalkozások? Milyen módon lehetne elérni, hogy szűkebb környezetükből kiszakadva tegyenek bizonyságot képességeikről akár a sportban, akár a kultúra valamelyik területén? Vígh Mónika közgazdász és férje, Karagich István álmodta meg és öntötte formába ezt az elgondolást 2007 végén, amikor elhatározták a Messzehangzó Tehetségek Alapítvány létrehozását, időt, pénzt és fáradságot nem kímélve. Megnyerték barátaik, ismerőseik önkéntes pártfogását, és kreatív munkatársat találtak Krassói Karola pedagógusban és marketingszakemberben. Ahogy mondani szokás: jó órában, jó konstellációban fogant meg az ötlet. Civilszervezetek összefogásával 2006-ban alakult meg a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács, amely a magyarországi és határon túli régiókban szervezetten kívánta felkarolni a kiemelkedő képességű gyerekeket. Ugyanebben az időben jött létre az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a Géniusz Programiroda, amely pályázati lehetőségeket nyújtott azoknak, akik a tehetséggondozásra vállalkoztak: iskoláknak, pedagógusoknak, tudományos műhelyeknek, alapítványoknak. Megvolt tehát a megfelelő háttér ahhoz, hogy a Messzehangzó egy országos hálózathoz kapcsolódva szakmai és financiális támogatást kaphasson elgondolásainak megvalósításához.
Tehetségkutatás
A fiatal alapítvány tehát már az induláskor partnereket találhatott magának koncepciója megvalósításához. Eredeti elgondolásuk szerint a főváros leghátrányosabb helyzetben lévő kerületeiben, Erzsébetvárosban, Terézvárosban, Csepelen, Pesterzsébeten, Kőbányán kezdték meg az iskolákban a tehetségkutatást. Konkrét tematikát dolgoztak ki arra, hogyan kezdjenek a munkához. Az első menetben elsősorban a sportban jó teljesítményeket nyújtó gyerekekre koncentráltak, de nem zárták ki a körből azokat a 9–12 éves korosztályhoz tartozó tanulókat sem, akik más területen bizonyultak figyelemre méltó tehetségnek. A válogatásnál figyelembe vették a pedagógusok ajánlásait, a szülők nyilatkozatát gyermekeik képességeiről, s tesztfeladványokkal vizsgáztatták magukat a kicsiket is. Az ambiciózus programot szinte hihetetlen gyorsasággal hajtották végre, hogy 2008 júliusában – alig féléves előkészítés után – megnyithassák első tehetséggondozó táborukat.
Nemcsak a táborlakók kiválasztására, hanem magának a táborhelynek a megtalálására is komoly energiát kellett fordítaniuk. A Messzehangzó két alapítója bejárta az országot, hogy megtalálja azt a helyet, amely valóban képes biztosítani a szükséges minőségi feltételeket. Végül a Kecskeméti Erdőgazdaság Erdei Iskolájában találták meg az ideális körülményeket. A választás sikeres volt, a Messzehangzó azóta is itt rendezi meg nyaranként táborait: a sport- és művészeti táborokat terveik szerint 2012-ben már egy harmadikkal egészítik ki: a tudós- (közelebbről a természettudományos) táborral.
Támogatók hálója
A koncepció megvalósításához természetesen partnereket keresett – s talált – a tehetségkutatás országos hálózatának kiépítéséhez az alapítvány. Komoly szakmai támogatást kaptak a Károly Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetétől, ahol dr. Mirnics Zsuzsa vezetésével hosszú évek alatt átfogó módszertant dolgoztak ki a gyermekek képességeinek felmérésére. Ahhoz, hogy megnyerjenek financiális támogatókat, pontos tervekkel kellett előállniuk. A potenciális partnereknek bizonyítaniuk kellett elgondolásuk megvalósíthatóságának „üzleti” hátterét, gazdasági-társadalmi hasznát, s azt, hogy a vállalatok, amelyek vállalják a befektetéseket a jövő érdekében, átlátható képet kapjanak a folyamatokról.
Az alapító párosnak így sikerült megnyernie a program felkarolásához olyan nagy cégeket, mint az Erste Bank, az E.ON, a Takarékszövetkezet, a Mol és a Samsung. A partnerek anyagi segítségével nemcsak a táborok működtetését sikerült biztosítaniuk, hanem valóra válthatták azt az elképzelésüket is, hogy a legtehetségesebbek fejlődését ösztöndíjakkal támogassák. Ma már a Messzehangzó tíz fiatal továbbképzését teszi lehetővé a gondosan megválasztott szakmai műhelyekben.
Tehetségpont
Az alapítvány munkájának elismerését jelzi, hogy a Géniusz program keretében meghirdetett Tehetségpont pályázatra benyújtott anyagukat 2011-ben a Kiválóan Akkreditált Tehetségpont diplomával ismerték el, amelynek viselésére három évig jogosultak. De ezen túl a Nemzeti Tehetséggondozó Tanács és az Új Magyarország Fejlesztési Terv programirodája még egy kitüntetett módon is kiemelkedőnek minősítette tevékenységüket. Magyarországon ma közel ötszáz akkreditált Tehetségpontot tartanak számon, ezek közül kértek fel huszonkettőt módszertani tanulmányaik részletes ismertetésére. Ebből választották ki azokat a munkákat, amelyeket „Tíz jó gyakorlat a hazai tehetséggondozásban” címen a Géniusz-könyvek sorozatban megjelentettek. A Messzehangzó kreatív táborai nemcsak a csoportos tehetséggondozás révén kaptak helyet ebben a sorozatban, hanem azzal a komplex tevékenységgel is kiérdemelték, amelyet év közben fejtenek ki a továbblépés érdekében.
A „gyöngyhalászat” haszna – mondják az alapítók – nem csak a tehetségek felszínre hozása. Élményterápia is, amelynek hosszú távú hatása lehet valamennyi résztvevő életére azáltal, hogy egy új világot fedez fel a legfogékonyabb életkorban.
