Fellélegezhetnek a bankok
Az elmúlt hetek sokkterápiája után tegnap a bankoknak is volt egy jó napjuk. A Legfelsőbb Bíróság (LB) visszalőtte első fokra azt a pert, melyben a Csongrád Megyei Főügyészség közérdekű keresetben támadta meg a szegedi székhelyű Partiscum takarékszövetkezet egyoldalú szerződésmódosításait. A másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla korábbi döntése szerint a takarék az elmúlt három évben hozott valamennyi ilyen lépése tisztességtelen és ezért érvénytelen volt. Az LB szerint viszont hibás az a megközelítés, mely szerint egy pénzintézet csak a polgári törvénykönyv (Ptk.) alapján módosíthatja egyoldalúan a szerződéseit, mivel ezt a kérdést a hitelintézeti törvény is szabályozza. A bíróság szerint azt kellett volna górcső alá venni, hogy a szerződésmódosítások megfeleltek-e az oklistában szereplő körülményeknek, illetve az erre vonatkozó szabályoknak, ám ezt sem az első, sem a másodfokon eljáró bíróság nem vizsgálta.
A tegnapi döntés még nem feltétlen jelenti a Partiscum győzelmét, hiszen egyes esetekben, szerződési elemekben, illetve egyoldalú módosítások kapcsán elmarasztalhatják, ha úgy találják, hogy azok nem feleltek meg az előírásoknak. A többi pénzintézetnek azonban a határozat így is hatalmas megkönnyebbülést jelent. Magyarországon ugyan nincs precedensjog, ám ha a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött volna, hogy a bankok csak a Ptk. alapján módosíthatnak a feltételeken, akkor valószínűleg az összes olyan adós sikerrel perelhette volna bankját, akinek a szerződésén valaha is számára hátrányos módon, egyoldalúan változtattak.
Az ügyészségi gyakorlatban nem számítanak ritkaságnak az olyan polgári perek, mint amilyet a Partiscum ellen indított a szervezet. Az ügyészség ugyanis nem csak a büntetőjog eszközeivel léphet fel, ha a fogyasztóvédelem terén sokakat érintő vagy jelentős hátrányt okozó szabálytalanságokat észlel. Ilyen közérdekű keresettel támadta meg például az ügyészség még évekkel ezelőtt az OTPGaranciának azt a gyakorlatát, hogy a biztosító csak akkor fizetett az ellopott autó tulajdonosának, ha a rendőrség már befejezte a nyomozást.
Közérdekű keresettel, illetve érdekérvényesítéssel (előbbit csak a Ptk., utóbbit más jogszabályok alapján is lehet indítani) azonban nem csak az ügyészség él. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) 2010-ben indított pert három pénzügyi vállalkozás, az Általános Hitel és Finanszírozási Zrt., a New Chance Credit Zrt. és a Zee Capital Zrt. ellen. A PSZÁF úgy ítélte meg, hogy a cégek lakáshitelszerződéseikben tisztességtelen feltételeket határoztak meg, illetve olyan bonyolult, megtévesztő díjstruktúrát alkalmaztak (ez gyakran igen magas költségekkel párosult), amellyel megkárosították ügyfeleiket. A bíróság mindhárom ügyben a felügyelettel értett egyet, a cégek azonban fellebbeztek a döntések ellen, így most az ügyek másodfokon folytatódnak – tudtuk meg Binder István szóvivőtől. Az AXA Bank és az Intrum Justitia kapcsán közérdekű érdekérvényesítést kezdeményezett a PSZÁF (ezek az ügyek még az elsőfokú döntésre várnak), s még az idén további két szolgáltatóval szemben készül hasonló lépésre a felügyelet.
Binder István a Partiscum ügyét a jogerős ítélet megszületéséig nem kívánta kommentálni, ám azt elmondta, hogy a hitelintézetek jellemzően a mindenkori jogszabályok alapján kötötték meg és módosították szerződéseiket. A PSZÁF azon szolgáltatók ellen indít pereket, melyek megsértették a hatályos törvényi előírásokat.
