Célzott termelői kör – a kormányzati kommunikáció szerint főként családi gazdálkodóknak, fiatal gazdáknak, kis- és középvállalkozásoknak – élvezhet előnyt az állami földek haszonbérbe vételénél mostantól. Előfordulhat, hogy az őszi állami termőföld-haszonbérleti pályázatok eredményeként az eddigi bérlő agrárnagyvállalatok föld nélkül maradnak, ami több szinten is komoly gondot okoz majd.

Ezek a cégek ugyanis pályázatokon, hitelbírálatok során jelentős termelői és foglalkoztatási kötelezettségeket vállaltak, üzleti tervüket hosszú távú működésre tervezték, föld híján pedig elbocsátásokra, likviditási nehézségekre számíthatnak. A bérlői bizonytalanság máris aggodalmat okozott az állami földeken gazdálkodó agrárcégeket finanszírozó bankokban is.

A törvény értelmében a termőföldtulajdon-szerzésből eleve kizárt társas vállalkozások csak bérelni tudják a földet, viszont a törvénymódosítás révén megszűnik az eddig gyakorolt előbérleti joguk a terület tovább-bérlésére. Jelen pillanatban 65 ezer hektár állami földterület haszonbérleti szerződése jár le, melyet a szaktárca vezetőjének nyilatkozataival ellentétben zömmel nem kis- és közepes vállalkozások művelnek és bérelnek, hanem – a MOSZ (Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége) adatai szerint – háromnegyed részében társas agrárvállalkozások.

A nem is bújtatott állami intervenció további eleme, hogy ezután minden termőföld tulajdonváltása előtt értesíteni kell az államot, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezeten (NFA) keresztül élhessen elővásárlási jogával. Becslések szerint megtízszereződik majd az önkormányzat jegyzőjénél kötele zően kifüggesztett adásvételi hirdetmények száma. Túl sok állami vétel egyelőre nem várható, mert a törvényben az idei évre rögzített 460 millió forint csekély összeg földvásárlásra. Hogy a jövő mit hoz, azt sokan próbálják kipuhatolni.