Magyarországon az első mezőgazdasági gép- és eszközbemutató – nem meglepő módon – Széchenyi István gróf kezdeményezése volt 1840-ben, miután megalapíttatta a Magyar Gazdasági Egyesületet. Kossuth szorgalmazta az OMGE létrejöttét, mely később, az 1870-es évektől Székesfehérváron szervezett országos gazdakongreszszust és termény-, valamint állatkiállítást.

A millenium évében, 1896-ban Budapesten volt Európa addigi legnagyobb mezőgazdasági kiállítása (a tenyészállat kiállításon több mint 2000 különböző fajtájú szarvasmarhát és bivalyt, juhokat, a túrókészítés folyamatát, az egyes állatok gondozóinak viseletét mutattak be. Az őstermelés befogadására a főbb épületek szolgáltak: a mezőgazdasági csarnok, a selyemtenyésztés, a vízépítészet, az erdészet, dohányjövedék, a tejgazdaság, a kertészet, a szőlészet, borászat, a ménesbirtokok pavilonja és az időleges kiállítások csarnoka.

Az erdészeti kiállításon a fanevelés és feldolgozás állomási, valamint hatalmas, 130 centiméter átmérőjű tölgyek és fenyők voltak láthatók). A két világháború közötti kiállításokon inkább az agrároktatáson volt a hangsúlyt, igyekeztek a hazai agrárium hirtelen kialakult belső aránytalanságaihoz alkalmazkodni. Az OMGE-t 1945-ben feloszlatták, viszont a minisztérium 1970-ig évente rendezett látványos kiállításokat a szovjet típusú mezőgazdasági modell igazolására.