Hozzátette, az ellenszavazatot a Magyar Nemzeti Bank elnöke tette, akit végig nem volt hajlandó nevén nevezni az első Orbán-kormány első pénzügyminisztere és jegybankelnöke. Simor Andrást leszámítva tehát a két másik tag, Járai és Domokos László ÁSZ-elnök a kormány által felvázolt makropályával alapvetően egyetértett, azt mindenben megalapozottnak látta. Járai gyakorlatilag megismételte a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által egy hete ismertetett számokat, egyedül a foglalkoztatási prognózist nevezte túl optimistának.

Egyetlen tételt külön is kiemelt, szerinte 95 milliárd forintos tartalékfeltöltésre van szüksége a jegybanknak a 2011-ben várható veszteségei ellensúlyozására. Ezt még az idén meg kellene tennie a kormánynak, ellenkező esetben 0,3 százalékponttal növekszik az eredetileg 2,5 százalékra belőtt GDP-arányos jövő évi költségvetési hiány. Járai pozitívumként értékelte, hogy csökken az állami újraelosztás, az államadósság, a költségvetési hiány. Dicsérte a kormányt, hogy az ideinél 240 mil liárd forinttal magasabb, a hazai össztermék (GDP) 1,2 százalékának megfelelő tartalékkal vág neki 2012-nek, még akkor is, ha az áfaemelésből remélt 150 milliárd forinttal gyarapodó országvédelmi alap feltöltésével kapcsolatban kérdőjelek fogalmazódnak meg benne.

Ugyanakkor kiemelte, hogy az egyenleg javítása érdekében adóemelésekre és új adófélék bevezetésére lesz szükség, mert a központi kiadások tovább már nem növelhetőek. Az azonban nem a KT feladata, hogy konkrét javaslatokat tegyen a kormánynak arra, hogy milyen adókkal foltozza be a költségvetés bevételi oldalán tátongó lyukakat, miként a jegybanki tartalékfeltöltéshez szükséges források megnevezése sem rájuk tartozik – tette hozzá.

A hitelesnek minősített büdzsét azonban számos kockázati tényező terheli. Ezek közül a legmeghatározóbb az euróövezeti gazdasági növekedés látványos lelassulása, itt is elsősorban első számú exportpiacunk, Németország lendületvesztése okoz gondot. Az idén 2,7 százalékosra becsült német növekedés jövőre 1,3 százalék körülire esik viszsza, ezzel komoly problémát okozva az exportvezérelt magyar gazdaság számára – fejtegette a KT vezetője, aki a jövő évi adóbevételi terv betarthatóságát illetően is megfogalmazta kétségeit. A szükséges információk, törvényjavaslatok nem készültek el, ez magyarázza a bizonytalanságot – jelezte Járai. Ugyanerre hivatkozott kisebbségi véleményében – Járai megfogalmazásában – „a tag, aki nemmel szavazott”.

Simor András ugyanis a csütörtökön ismertetett inflációs jelentés adatait tartja megalapozottnak, azaz, az 1,5 százalék helyett egyszázalékos GDP-növekedést lát reálisnak, az inflációt pedig 4,2 százalék helyett 4,7 százalékosra várja 2012-ben. A jegybankelnök csak azzal értett egyet, hogy az államadósság százalékos aránya csökkenni fog jövőre. Minden mással kapcsolatban fenntartásait hangoztatta. A tervezet egyáltalán nem számol a devizahitelek végtörlesztésének várható kedvezőtlen makrogazdasági hatásaival, jegyzi meg Járai tájékoztatóját követően kiadott közleményében a jegybankelnök. Az eddig bejelentett kormányzati intézkedések hozadékát a kormány által becsültnél rosszabbnak látja, aminek következményeként a hiány 1,1 százalékkal nőhet a kormány által megcélzott 2,5 százalékhoz képest.

A tervezettnél nagyobb kiadások valószínűsíthetőek a társadalombiztosítási alapok esetében is. A költségvetési törvény tervezetében szereplő bevételi és kiadási előirányzatokat alátámasztó adózási jogszabályok és egyéb szaktörvények jelentős része még nem készült el, illetve nem volt megismerhető. Emiatt jelen állapotában a költségvetési törvényjavaslatban foglalt egyenleg nem tekinthető törvényileg megalapozottnak, ami rontja a költségvetésről szóló törvény tervezetének hitelességét –állapítja meg közleményében a jegybankelnök.

A Költségvetési Tanács feladata egyébként most arra szorítkozott, hogy megvizsgálja a büdzsé tervezetét, s ellenőrizze, hogy az abban foglaltak az államadósság csökkentésével, mint célkitűzéssel összhangban vannak-e. Ha ez nem teljesül, akkor a költségvetési tervezetet meg is vétózhatják – de csak a 2013-ast, mivel ezt a jogot csak az új alaptörvény 2012 január elsejei hatálybalépésével kapja meg a testület. Erre most nem került sor, ami Járai és Domokos közismert Fidesz-kötődésének ismeretében előre borítékolható volt.

Amíg a hazai össztermék arányában mért államadósság az 50 százalékot meghaladja, addig csak olyan költségvetés mehet át a KT-n, amely ennek a csökkentését szavatolja. Az Orbán-kormány ezt a szabályt szem előtt tartva tervezi a büdzsét, s túl nagy rizikót nem vállalva 73-ról 72 százalékra mérsékli a GDP-arányos államadósságot. A KT egyébként kormánybuktató jogosítvánnyal is fel lesz ruházva, hiszen ha március 31-ig nem lesz a tárgyévre elfogadott költségvetése az országnak, akkor a köztársasági elnök feloszlathatja a parlamentet és új választásokat írhat ki.

Járai Zsigmond szerint a jövő évi költségvetést inkább külföldről fenyegetik veszélyek