A G20-ak a egyre jelentősebb kihívásokkal szemben egy koordinált és, ami legalább ennyire fontos, határozott nemzetközi fellépésmellett tettek le szándéknyilatkozatot. Ez rövid időre megnyugtatta a befektetőket, ám hasonló kijelentésekből már sokat lehetett hallani az elmúlt hónapokban, így ennek hatása gyorsan elmúlt – mondta a Népszabadságnak Pintér András, a Budapest Alapkezelő részvénypiaci szakértője.

Ennek lett a következménye, hogy a vezető európai tőzsdék a kezdeti enyhe emelkedés után napközben már markáns veszteségeket produkáltak. Londonban például az 5100 ponthoz közeli nyitás után bőven 4950 pont alatt is járt az FTSE. Ebben környezetben a Budapesti Értéktőzsde sem szerepelt jól, a zárásra 15 000 ezer pont alá esett a BUX.

Miután az eurózóna gondjai közül két terület vált neuralgikus ponttá: a görögök helyzete és a bankszektor tőkehelyzete, így abban sem kell semmi meglepőt keresni, hogy a hitelintézetek részvényei sínylettékmeg a legjobban a pénteki kereskedési napot. A régió bankjainak az árfolyama 5-9 százalékkal esett. Az OTP esetében is hasonló volt a helyzet,mintegy 6,5 százalékkal értékelődött le, így az részvény 2800 forinton zárt.

A Költségvetési Tanács jövő évi büdzsével kapcsolatos kijelentései ebben a környezetben lényegében nem hagytak nyomot. Mint ahogy a forintpiacon sem.

A magyar deviza egyébként jelentékeny kilengéseket produkált. Ez euróval szemben 293–288,66 között ingadozott a jegyzés, a svájci frank esetében 240,39–236,22 között húzódott a sáv. Pintér András ezzel kapcsolatban kifejtette: bejelentés ugyan nincs, de az látható, hogy a lengyel jegybank erősített az zloty jegyzésén, s ez segített a forintnak is. Emellett arról is beszélnek befektetői körökben, hogy már a Magyar Nemzeti Bank is jelen van a devizapiacon.