Súlyos foglalkoztatási gondokat vetít előre, hogy jókora különbség lesz a közmunkások és a minimálbéresek bérezése között. A kormány tervei szerint jövőre 92 ezer forintnál kisebb bért nem lehetne adni a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknak, azt pedig egy nyár végi Magyar Közlönyben már ki is hirdették, hogy a szakképesítés nélküli feladatok elvégzéséért a közmunkások 57 ezer forintra számíthatnak.

Vajon januárban is lesz okuk elégedettségre a gyeden lévőknek?

Harmincötezer forinttal kell tehát többet fizetni a „rendes” munkavállalónak, ekkora eltérés mellett pedig már gondolkodóba eshet a munkáltató, hogy ne inkább közmunkást vegyen fel a munkára. Ennek lehetőségére egyébként maguk a munkaadók figyelmeztettek még a nyáron, amikor a kormány vizsgálta a közmunka átalakítását. A foglalkoztatók előre szóltak, hogy ha túl nagy lesz az eltérés a kétféle bér között, csábítóvá válhat a közmunkás alkalmazása, ezért a kormánynak úgy kellene meghatároznia a bérszinteket, hogy a cégek ne essenek ebbe a „kísértésbe”. Úgy tűnik, ezt a csapdát nem sikerült elkerülni, a közmunkások bérét bő 61 százalékkal haladná meg a minimálbér.

Külön kategóriát képviselnek a szakképzettek, náluk a garantált bérminimum jövőre 108 ezer forint lesz, míg a szakképzettséget igénylő közmunka után 78 ezer forintot (az idei minimálbérnek megfelelő összeget) tehetnek zsebre. Itt az eltérés 30 ezer forint lesz, vagyis valamivel kisebb, mint a képesítés nélkülieknél.

Vannak azonban egyéb szempontok is, amit a munkaadók mérlegelni fognak. Ilyen a korábbi, jól ismert dolgozók megbecsülése. A biztos anyagi előnyért cserébe kipróbálatlan munkaerőt, bizonytalan minőségű teljesítményt kapnak, ami kockázatos. A szakképzettséget nem igénylő munkánál ennek persze kisebb a tétje, ez tehát amellett szól, hogy a minimálbéresek között legyen nagyobb a mozgás. Lehet persze érvet találni amellett is, hogy a képzettséget nem igénylő munkákra keressenek közmunkást a cégek. A hosszú ideje tíz százalék felett beragadt munkanélküliség idején nem okoz nehézséget felkészült szakembert találni a munkaerőpiacon, aki a garantált bérminimum 72 százalékáért elvállalja a munkát.

A döntés meghozatala bizonyára könnyebb lesz majd, ha kiderül, milyen kompenzációt nyújt a kormány a béremelést végrehajtó cégeknek. Az elmúlt napok közleményeiből, tájékoztatóiból nem volt világos, hogy ezt a kompenzációt a minimálbéreknél is igénybe vehetik-e a vállalkozások, de úgy tudjuk, erre is kiterjed. A kormány a versenyszférában ötszázalékos béremelésre tett javaslatot, s mivel a minimálbérnél 18, a garantált bérminimumnál 15 százalékkal kellene emelni, ezeknek is bele kellene férniük a kompenzációba. A vállalkozók érdekképviseletei egyértelműen úgy foglaltak állást az elmúlt napokban, hogy ez nélkülözhetetlen.

Amennyiben tényleg kiterjed ezekre a fizetési kategóriákra is a kompenzáció, akkor veszít előnyéből a közmunkásbér. Megbízható forrásokból úgy értesültünk, hogy a kormány elsősorban járulékoldalon látja kivitelezhetőnek a kompenzációt. Ennek fedezete lehetne az egyszázalékos munkavállalói és a 1,5 százalékos munkaadói egészségügyijárulék-emelés jövőre. Ezek több százmilliárd forint bevételt hoznak a tb-alapoknak, ebből valamennyi visszacsuroghat a cégekhez.

Nagyot kell emelni a reálértékért

2,2 és 23,6 százalék közötti bruttó béremelésre lenne szükség jövőre, hogy a munkavállalók bére ne veszítsen reálértékéből – számolta ki a rendelkezésre álló legfrissebb információk alapján blogján az RSM DTM. A legnagyobb mértékben a gyermek nélküli minimálbéresnek kell emelni a fizetését, a legcsekélyebb növelésre pedig az 550 ezer forintos havi bruttóval rendelkező, szintén gyermek nélküli munkavállaló szorulna.

A 200 ezer forintos bérnél az egy- és kétgyermekesnek több mint 10, a háromgyermekeseknek 5,48 százalékos bérnövekedés kellene, hogy ne romoljon a reálpozíciójuk (tehát a 4,2 százalékosra tervezett inflációra is fedezetet adjon a növekmény). Az elmúlt időszak kaotikus kommunikációjára adott fricskának tekinthető a számításokat készítő cégtől az a megjegyzés, hogy a kalkuláció során „a 2011. szeptember 22-én, 15.00-kor rendelkezésre álló információkat használtuk fel”.