Ugyan nem kijelentő módban beszélt, de a szavai sejtethetnek valamit, hiszen az adójóváírás megszűnéséről is tőle értesült először a közvélemény. A végkifejlet nem mindegy a mintegy százezer evásnak és a több mint tízezer ekhósnak.

– Minden, az átlagtól eltérő átalány a rendszert kuszálja és indokolatlan kedvezményeket ad, megszüntetése a tényleges jövedelem utáni adózást támogatná – mondta lapunknak Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő. Hozzátette, ha valóban ilyen terveket fontolgat a kormány, akkor eléggé logikátlannak tűnik, hogy tavaly az ekho hatálya alá vonta a sportolókat, ráadásul egy kiemelten magas, százmillió forintos bevételi határértékkel.

A ekho hatálya alá tartoznak – 25 millió forintos bevételi határral – a színház, a zene, a film, a művészetek, a média vagy éppen a könyvkiadás területén dolgozók is. Ők a bevételeik 15 százalékát fizetik be az államnak. Az eva bevételi határa bruttó 25 millió forint, s ennek 30 százalékát kell befizetni. Ehhez jön a székhely szerinti iparűzési adó 50 százaléka. Egy budapesti cégnek ezek alapjánmegmarad a nettó bevétel 86,25 százaléka. Egy evás vállalkozás, amelynek nincs érdemi költsége, nagyjából feleannyit fizet, mintha nem ebbe az adókörbe tartozna.

Arra a felvetésünkre, hogy az átalányadózás megszüntetése miatt az érintettek esetleg arra kényszerülhetnek, hogy nem vallják be a teljes jövedelmüket, az adószakértő azt mondta, ez azért nem helytálló, mert az evásoknál a számlás bevételek dominálnak, azaz a kedvezmény kivezetése után sem tűnnének el a pénzek. Az ekho hiányában viszont elképzelhető, hogy a sport területén, ahol a bevezetés egyik célja a visszaélések visszaszorítása volt, ismét ügyeskedni kezdenek.