Nem változott az alapkamat
A jegybank csütörtökön ismerteti negyedévenként frissített inflációs előrejelzését, de Simor pár makroadatot kiemelt ebből, mert a monetáris tanács döntésekor ezeket már figyelembe vették. A legutóbbi, júniusi MNB-prognózishoz képest szinte minden mutató romlott. Az akkori GDP-előrejelzés 2,6 százalékos idei növekedést valószínűsített, ezt most 1,6 százalékosra rontották. A jövő évre szóló becslés 2,7 helyett 1,5 százalékra zsugorodott, hasonlóan ahhoz, ami alapján a kormány a 2012-es költségvetést tervezi. Ami az inflációt illeti, a júniusi 3,6 helyett 3,9 százalékot várnak 2011-re, csakúgy, mint 2012-re. A jegybank háromszázalékos inflációs célját 2013 első fél évében látják elérhetőnek.
Simor hozzátette, hogy a pénteken meghirdetett költségvetési kiigazítások, köztük az áfaemelés inflációnövelő hatására az idő rövidsége miatt nem tudtak modellszámítást készíteni. Azon még átsiklott, hogy a devizaadósok végtörlesztéséről döntő múlt heti kormányülésre nem hívták meg a MNB képviselőjét, holott ilyen horderejű kérdésben ez törvényi előírás, azt viszont nehezményezte, hogy az Európai Központi Bankot is kész helyzet elé állították azzal, hogy az anyagot csütörtökön egynapos határidővel küldték ki véleményezésre.
A következő két évet a visszafogott növekedés jellemzi majd, a kibocsátás tartósan elmarad a potenciális szinttől – folytatta. A növekedés támasza továbbra is az export lesz, igaz, a külső konjunktúra romlásával párhuzamosan ebben is gyengülés várható. A gazdasági környezet kiszámíthatatlansága miatt – a folyamatban lévő nagy német autóipari fejlesztéseket leszámítva – harmatos lesz a beruházási hajlandóság, amit csak tetéz a banki hitelezésben várható jelentős visszaesés – jelezte a jegybankelnök. A vizsgált időszakban a munkanélküliség tartósan tíz százalék feletti marad.
Az inflációs jelentés alternatív forgatókönyveket is tartalmaz, de valamennyi változat szerint jelentős romlás következik be Magyarország külső megítélésében. Ebben közrejátszik a világgazdaság lassulása, ami a magyar csődkockázati mutatók romlásán keresztül is érezteti majd hatását. Ebben a bizonytalan környezetben szigorú monetáris politikára lesz szükség – hangoztatta a jegybankelnök, hozzátéve, hogy kiváró álláspontra helyezkednek, s nem is adnak a kamatpálya lefutására vonatkozó előrejelzést.
Az euróövezeti adósságválság újabb fejleményei igazolják is az óvatosságot. A Standard & Poor’s amerikai hitelminősítő egy fokozattal rontotta a hosszú távú olasz államadósság besorolását, a gazdasági növekedés leállására, a gyenge lábakon álló kormánykoalícióra és az elfogadott reformok végrehajthatóságát illető kételyeire hivatkozva. Mindehhez további leminősítést valószínűsítő negatív kilátást fűzött. Olaszország ezzel együtt is a befektetésre ajánlott kategóriában maradt.
A Reuters információi szerint a Bank of China számos európai nagybankkal szemben beszüntette a devizacsere és -opciós ügyleteket az adósságválság veszélyeire való indoklással. A bizalom gyengülésére utaló lépés kárvallottjai között találjuk a francia SociétéGénérale-t, a Crédit Agricole-t, a BNP Paribas-t és a svájci UBS-t. Egy pekingi minisztériumi illetékes eközben kifejtette, hogy országa feltételek nélkül támogatja az Európai Uniót a hitelválság leküzdésében, de hozzáállásáért „tiszteletet” szeretne cserébe, ami kimondva-kimondatlan Kína teljes piacgazdasági státuszának elismerését, s ezzel exportlehetőségeinek erőteljes javulását jelenti.
Simor szavaira erősödött a forint
A piacon a kamattartás bejelentése 50 filléres erősödést váltott ki a svájci franknál és az eurónál, igazi lendületet akkor kapott a forint, amikor Simor András fél négy tájt bejelentette, hogy a forintárfolyam védelmében felkínálják a hazai bankoknak a lehetőséget, hogy a devizahitelesek végtörlesztésekor kapott forintot az MNB devizatartalékaiból váltsák át svájci frankra, euróra vagy japán jenre. Ezzel a mintegy 35 milliárd eurósra becsült hazai devizatartalék 31 milliárdosra csökkenhet, amennyiben a – jegybanki várakozások szerint – jogosultak 20 százaléka él a végtörlesztés lehetőségével. A forintárfolyamra kedvező döntéssel elemzők szerint Simor verbális intervenciót hajtott végre, amellyel az eurót sikerült 5 forinttal 286 forintra, a svájci frankot hat forinttal 235 forintra lenyomni.
