A kormányzati Superb-k és iPadek már megvannak
Amellett, hogy a kormány a központi költségvetési fejezetek esetében közel 571 milliárd forint, a nyugdíj-biztosítási és egészségbiztosítási költségvetési szervezetekkel együtt mintegy 577 milliárd forint maradványtartási kötelezettséget írt elő, közel 40 milliárd forintnyi zárolást is meghatározott, azaz leállította a beszerzéseket. Idén már nem köthetők új bérleti vagy lízingszerződések, de piros lámpát kaptak a külsős megbízási szerződések is. Újak nem köthetők, a lejártak nem hosszabbíthatók meg, a folyamatban lévőket pedig „haladéktalanul” felülvizsgálják.
A kormány határozata szerint a minisztériumok és a hozzájuk tartozó háttérintézmények a többi között nem vehetnek földet, telket, épületet, építményt, felszerelési tárgyakat – például bútort, járművet –, informatika-, távközlési eszközöket, szoftvereket, hardvereket. Ha költenek, akkor azt uniós támogatásból kell megoldaniuk, illetve az a tárca, amely mégis, valami extrém okból kifolyólag a központi költségvetés forrásait használná, annak a Magyar Államkincstár elnökéhez kell kérvényt benyújtania, aki azt véleményezi; majd végső soron a miniszterelnökséget vezető államtitkár dönt.
Valójában a beszerzési stop miatt nem dől össze az államigazgatás, pláne, hogy az elmúlt egy évben folyamatosak voltak a vásárlások, köztük az a közel 100 darab Skoda SuperB típusú autó, amelyekért mintegy 600 millió forintot fizetett a költségvetés. A régi – köztük Audi A6-osok – járművek alkatrészcseréjének magas költségével indokolták a döntést. A tervek szerint eredetileg négy év alatt váltották volna le a teljes, közel 350 darabos gépjárműállományt. De az elmúlt időszak visszhangot kapott beszerzései között vannak azok az iPad 2 táblagépek is, amelyeket helyettes államtitkári szintig osztottak szét az államigazgatásban.
Szinte lehetetlen áttekinteni az összes tárca, annak összes háttérintézménye, és a hozzá tartozó gazdasági társaságok beszerzéseit, a lista ugyanis több száz oldalas. Ennek ellenére szemezgettünk azokból a dokumentumokból, amelyek a parlament honlapján találhatók, s amelyekben az egyes miniszterekhez intézett képviselői kérdésekre válaszolnak az érintettek.
E szerint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) különösen aktív volt a beszerzések területén, amely indoklásaként azt hozták fel, hogy az elmúlt egy évben több új intézményt – megyei kormányhivatalok, Közpolitikai Kutatások Intézete, Türr István Intézet – állítottak fel, s azok induló infrastruktúrájának megteremtése a szokásosnál több beszerzést igényelt. Illetve hivatkoznak arra, hogy a tárcánál és háttérintézményeinél több mint 25 ezer ember dolgozik, akik jelentős része az állampolgároknak nyújt szolgáltatásokat, tehát a munkájukhoz jól és zavartalanul működő informatikai és egyéb infrastruktúra szükséges. Végül megjegyzik – s ezt valóban nem szabad figyelmen kívül hagyni –, hogy a beszerzések jelentős részét európai uniós társfinanszírozással valósították meg. Az persze már egy másik kérdés, hogy az EU alapvetően nem azért adja a támogatást, hogy az állam magára költse, hanem azért, hogy segítse Magyarország felzárkózását, gazdasága növekedését, munkahelyek teremtését, az esélyegyenlőség javulását.
A KIM 2010 vége óta informatikai beszerzésre – például hardver, szoftver, PC, laptop, notebook, licencek, alkatrészek, biztonság – közel 1,6 milliárd forintot költött. Járművekre közel 120 millió forintot adott ki, s ezek között vannak olcsóbb járművek, de 7-10 millió forintos Skoda és Volkswagen autót kapott például a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Békés, a Veszprém, a Pest, a Komárom-Esztergom vagy éppen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormányhivatal. Telefonokra (vezetékesre, mobilra, okosra, IP-alapúra) több mint 45 millió, bútorra 293 millió forintot költöttek.
A Vidékfejlesztési Minisztérium olyan kimutatást készített, amelyben tételesen jelzi, hogy melyik beszerzése miből valósult meg – saját bevételből, működési költségből, pályázati pénzből, maradványból vagy éppen központi költségvetésből. E szerint tavaly év vége óta 33 millió forintot költött bútorra, amiből 5,2 millió forint valósult meg költségvetési támogatásból. Járművekre, ezen belül autókra, traktorokra, mérőhajóra közel 340 millió forint ment el, amiből 17 millió terheli a költségvetést. Az informatikai beszerzések értéke 246 millió forint volt, 39 millió forintos központi forrással. Utóbbi listán közel hatszáz darab vásárlást neveznek meg, amelyek többsége nem csupán egy terméket takar. Az is igaz, hogy a listán a nemzeti parkok, a vízügyi igazgatóságok, iskolák és szakintézmények is szerepelnek.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és háttérintézményeinek felügyelete alatt álló gazdasági társaságok beszerzési kimutatása több mint 120 oldalon keresztül olvasható. E szerint extrém költség volt az EU-elnökség, amely megnövelte a tárca utazási költségeit. A minisztérium igazgatása az előbbi időszakban, 2011 első fél évében, összesen bruttó 176 millió forint értékben vásárolt 868 repülőjegyet, a kifizetett szállásköltség bruttó 50 millió forint volt. A külföldi kiküldetésre kifizetett napidíjak összege meghaladta a 29 millió forintot.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium minden egyes, képviselői interpellációra adott válaszát azzal kezdi, hogy: a Gyurcsány-kormány idején volt olyan év, hogy gépjárműbeszerzésre a jogelőd minisztériumok és háttérintézményeik több mint 200 millió forinttal, bútor beszerzésre 500 millió forinttal költöttek többet, mint a Nemzeti Együttműködés Kormánya, telefonbeszerzésre pedig közel a dupláját fordították. Szóval a tárca takarékosan költekezett. Ebbe fért bele, hogy a minisztérium, az alá tartozó egyetemek, főiskolák, az Országos Mentőszolgálat, a tisztifőorvosi hivatal, a vérellátó szolgálat, a nemzeti sportközpontok, vagy éppen a Magyar Nemzeti Galéria és a Művészetek Palotája közel 640 millió forintot költöttek tavaly december óta gépjárműbeszerzésre, bérlésre. Hangsúlyozzák, itt is, ahogyan a többi minisztériumnál, nem csak költségvetési pénzekből valósultak meg a beruházások.
Nem bírják a tempót?
A Nemzetgazdasági Minisztériumban szeptemberig négy megbízási szerződést, két szolgáltatási szerződést, egy vállalkozási és egy ügyvédi szerződést szüntettek meg. Ez igen csekély része annak a több mint 350 darabnak, amelyet tavaly május óta megkötöttek – egy-egy személlyel többet is. Ehhez képest azt írják: a tárca feladatai ellátásához alapvetően a belső erőforrásaira támaszkodik. Külső kapacitásokat csak akkor vesz igénybe, ha azt az adott feladat jellege feltétlenül indokolja. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2010 májusa óta 16 esetben kötött személyes közreműködésre vonatkozó szerződést, összesen 26,9 millió forint összegben, emellett közel 53 millióért rendelt szakmai tanácsokat. Jogi feladatok elvégzésére 20 szerződést kötöttek, amelyek értéke több, mint 452 millió forint.
