Fűtési támogatás: teljes a káosz

Némi tanácstalanság tapasztalható az önkormányzatoknál annak kapcsán, hogy szeptembertől a fűtési támogatást is náluk kell intézni. Tapasztalataink szerint igen szerteágazó megoldásokkal készülnek. A kormány azzal az útravalóval látta el az önkormányzatokat, hogy az adott kereteken belül mindenki dolgozzon ki a helyi viszonyoknak megfelelő rendszert. A megoldások valóban nem mutatnak egységes képet. Kérdés például, ki és hogyan ellenőrzi a kérelmező vagyoni helyzetét.

– A lakhatási támogatás kibővítése az önkormányzatokra komoly többletköltségeket ró, amire nem kaptak pótlólagos központi támogatást – nyilatkozta lapunknak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (Töosz) elnöke, Tab polgármestere. Mindazonáltal, mivel eddig is volt lakhatási támogatás – csak a fűtés nem tartozott bele –, átcsoportosítással megoldották a problémát.

Befizetett számlák – A háztartások egy része csak segítséggel tudja rendezni tartozását
Befizetett számlák – A háztartások egy része csak segítséggel tudja rendezni tartozását

A beszámolók szerint szeptember elseje óta 15-20 százalékkal élénkült az érdeklődés az önkormányzati ügyfélszolgálatokon. Ugyanakkor még nagyon sok a tisztázatlan kérdés. Előírták például, hogy a támogatás megítélése előtt a jövedelem mellett a helyhatóság az illető vagyoni helyzetét is köteles vizsgálni. – Az önkormányzatoknak se emberük, se pénzük valamiféle helyi vagyonbecslésre – szögezte le lapunknak Schmidt Jenő, aki úgy tudja, ilyen vizsgálatot a hatályos jogszabályok szerint kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai végezhetnek. Idevágó tájékoztatást azonban nem kaptak, nem tudják, mi lenne az eljárás, kapcsolatuk pedig nincs az adóhatósággal. Vagyis jelenleg a kérelmező által beadott vagyonnyilatkozat vizsgálatán túl nem áll módjukban mélyebb vizsgálatot lefolytatni, az abban foglaltak helytállóságát kétségbe vonni. – Ha valaki valós vagyoni helyzetének szándékos eltitkolásával igyekszik rászorultsági jogosultságot nyerni, és esetleg az önkormányzatnál ismerik, akkor azért, ha meg nem, akkor pedig azért csúszhat át a rostán –fogalmazott.

Nem egyértelmű továbbá az sem, mit jelent pontosan a „természetbeni” juttatás. Egyet biztosan tud a szövetség elnöke: készpénzt a kérelmező kezébe nem adnak (noha elvileg erre is lenne joguk). Vagy az önkormányzat fizeti a szolgáltató felé a támogatott számlájának egy részét, vagy a közeli erdő lehullott ágait szállítják ki a fával fűtőknek. Ha másfajta tüzelőanyagra van szükség (például fűtőolajra vagy szénre), a pénzt az önkormányzat alkalmazottja – jellemzően családgondozó – kapja meg, és abból szállíttatja ki a megfelelő címre a megítélt mennyiséget.

Azt nem kívánta megbecsülni Schmidt Jenő, hogy az eddigiekhez képest miképp változhat egy rászoruló fűtési kedvezménye. A lakhatási támogatáson belül ugyanis ezt nem különítik el a többi jogcímen folyósított összegtől. Tapasztalatai szerint a rászoruló családok havonta átlag 2-7 ezer forintot kapnak, évszaktól függetlenül. (Korábbi számításaink szerint a leginkább rászorulók évi 40 ezer forintot takaríthattak meg a szociális gáz- és távhőárkedvezménnyel. A mostani rendszerben elvileg ugyanehhez szintén hozzájuthatnak. Csak kérdés, ez miként hozható össze azzal, hogy a korábbi, akár ötven-százmilliárdos energiakedvezmény-kasszához képest idén a kormány a támogatásokra összesen mintegy 20 milliárd forintot különített el.)

Gödöllőn kissé más a helyzet. Tamás Mártától, a város népjóléti irodavezetőjétől megtudtuk: eddig évi 210 esetben folyósítottak lakhatási támogatást, és 1550 háztartásuk részesült a szeptembertől megszűnt szociális energiaár-kedvezményben. Azóta csupán ötven új kérelmezőnek állapítottak meg lakhatási támogatást, megjegyezve, hogy náluk a lakhatási támogatás eddig is tartalmazott fűtési segítséget. Várakozásai szerint még nagyságrendekkel nőhet az igénylők száma, eddig talán az enyhe időjárás miatt nem nőtt az érdeklődés. (Lakhatási támogatás annak a hónapnak az elejétől jár, amelyben a sikeresen elbírált, egy évig hatályos kérvényt beadták.) Az igénylési jogosultság felső, egy „fogyasztási egységre” eső jövedelmi határát központilag 41 250 forintról 71 250 forintra emelték. Náluk a támogatás átlagos szintje szintén havi 3-7 ezer forint.

Tamás Márta elmondta, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok tapasztalatai mellett gyanú esetén helyszíni környezettanulmányt is folytathatnak. Az adóiroda adataira támaszkodva szintén ellenőrizhetik a bevallás teljességét – bár például egy autó értékét valóban nem tisztük megállapítani. (Az irodavezető által idézett szabályok szerint az egynél több ingatlan, illetve egyenként 855 ezer, összességében 2,25 millió forintnál értékesebb vagyontárgyak birtoklása felett nem jár a támogatás.) – Kirívó esetben adóvizsgálat nélkül is visszautasítják az igénylést, de erre még nem volt szükség – mondta lapunknak.

Gödöllő támogatási filozófiája némileg eltér a fentebb idézett Tabétól. Ha nem a szolgáltató felé fizetendő díjfizetésről van szó, könnyebben adnak utalványt vagy készpénzt a rászorulóknak.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.