Az internetről szedné be a pénzt a kormány
Igen széles tartományban szóródik az összeg, amennyi befolyhat a jövő évi költségvetésbe az online szerencsejáték-üzemeltetőktől. A bizonytalanság annak ellenére fennáll, hogy Szijjártó Péter a napokban azt nyilatkozta: két héten belül a parlament elé kerül az erről szóló koncepció. Név nélkül nyilatkozó minisztériumi és ágazati forrásaink azonban még véletlenül sem tudtak egybehangzó válaszokat adni arra, hogy mennyi is lenne a kormány által jövőre elvárt összeg. Az említett összeg 5–20 milliárd forint között változott.
Jelzésértékű volt, amit Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter mondott kedden a parlament sportbizottságában: ott arra figyelmeztetett, hogy a feladat nem lesz egyszerű, az olaszok például már egyszer belebuktak. Úgy fogalmazott, hogy az online szerencsejáték megadóztatása jogos igénye minden kormánynak, de technikailag nem könnyű a kivitelezés. Ez arra utal, hogy nincs még kiforrott koncepciója a kormánynak.
Az online adó már régóta megoldatlan feladatként hever a kormánypártok asztalán, az előző ciklusban sem sikerült dűlőre jutni ebben a kérdésben. A Veres János vezette Pénzügyminisztérium 2008 végén állt elő egy koncepcióval, amivel kifehérítette volna az internetes bukmékeri tevékenységet. E szerint aki legálisan kívánt volna működni, annak hazai nyilvántartásba kellett volna vetetnie magát. Ennek feltételeként egymilliárd forintnak megfelelő alap- vagy törzstőkét szabtak meg, emellett éves szinten átalányadó fizetésére kötelezték volna a cégeket. Ennek mértékét az akkori elképzelés szerint ugyancsak évi egymilliárd forintban határozták volna meg társaságonként.
A történet vége az lett, hogy a nagy ívű gondolatból semmi sem valósult meg. Alapesetben nem is kellett történnie: a hazai szerencsejáték-törvény lényegében teljes mértékben tiltja az online szerencsejátékok szervezését, a piacon egyetlen szereplő tehetné ezt meg, a Szerencsejáték Zrt. Hiába azonban a szigorúnak szánt szabályozás, körülbelül félmillióra tehető a regisztrált, online játékokon rendszeresen szerencsét próbáló játékosok száma. Schreibert István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által ellenőrizhető, úgynevezett tükörszerverek magyarországi elhelyezése lenne a megoldás. Ezt a javaslatukat – mint azt korábban megírtuk – eljuttatták a nemzetgazdasági tárcához.
Az államnak olyan rendszert kellene létrehoznia, ami egy tükörszerver közbeiktatásával lehetőséget biztosít a hatóság számára, hogy minden adathoz hozzáférjen. Ennek feltétele, hogy a külföldi online szerencsejáték-szervezők e tükörszerveren keresztül végezzék itteni tevékenységüket. Ha ez megvalósulna, akkor a regisztrált játékosok számát figyelembe véve mintegy 15 milliárd forintos éves bevételre számíthatna erről a területről a magyar kormány.
Fizetnének a cégek?
A kormány helyzete az elmúlt évekhez képest annyiban változott, hogy a szolgáltatók egy köre hajlandónak látszik az együttműködésre. A Sportingbet a napokban adott ki egy közleményt, amelyben hangsúlyozza, hogy a „liberalizált piac mind az államnak, mind a játékosoknak előnyös, hiszen az állam új adóbevételekhez juthat”. Nem mellékesen megjegyzik: üdvözlik a magyar kormány törekvéseit. Az év elején ennél konkrétabban is hajlandók voltak beszélni. Akkor úgy nyilatkoztak, hogy a játékadó terhét 10–15 százalék közötti mértékben tartják elképzelhetőnek.
