A legjobb esetben is a forgalom stagnálásra számítanak a kiskereskedők a kormány nemrégiben elhatározott, kétszázalékos áfakulcsemelése nyomán. Ám ez tényleg a legszerencsésebb verzió: a pénteken bejelentett kormányzati adótervek szerint 25-ről 27 százalékra növekedő áfakulcs az eddig meghozott fogyasztást terhelő adókkal együtt – ágazati különadó, chipsadó, megnövelt környezetvédelmi termékdíj és a jövedékiadó-emelés – jócskán felfelé nyomhatja az árakat. A nagy áruházláncok többnyire hallgatásba burkolóznak a hatásokat illetően, s az Országos Kereskedelmi Szövetségnek (OKSZ) sincs még hivatalos álláspontja. Vámos György főtitkár annyit jegyzett meg lapunknak, hogy a kormány által jövőre prognosztizált 0,2 százalékos fogyasztásnövekedés – ami lényegében stagnálást jelent – a várható, jövőre 4,2 százalékra becsült infláció mellett is tartható lehet.

Az élelmiszerek áfája befolyásolja leginkább a fogyasztást

Azonban ennek számos feltétele van. A hazai háztartások fizetőképes keresletét döntő mértékben befolyásolhatja, hogy a devizaadósok mekkora részén sikerül segítenie a kormánynak, jelenleg ugyanis a magas lakossági devizahitel-állomány fogja vissza leginkább a fogyasztást Vámos György szerint. Kormányzati becslések szerint akár két-háromszázezer devizahiteles élhet a felkínált lehetőséggel, azaz megszabadulhat az adósságától. A másik fontos kérdés – fogalmaz a főtitkár –, hogy a kormánynak szándékában áll-e más oldalról, például a minimálbér és a nyugdíj emelésével javítani a vékonyabb pénztárcájú háztartások helyzetén.

Kereskedői vélemények szerint fontos lenne még a kedvezményes áfakulcsba sorolt alapélelmiszerek körének bővítése. Fodor Attila, a CBA kommunikációs vezetője szerint a jelenleg idesorolt pékáruk, tej és tejtermékek mellé érdemes lenne beemelni a zöldségeket, gyümölcsöket és a húsféléket is. Vámos György ennél is tovább menne, ő az alapvető cikkeket az ötszázalékos kulcsba sorolná át.

Az biztos, hogy a mostani áfaemelés hatása ellenkező lesz azzal, amit a Fidesz a kormányprogramjának vehető választási programjában írt. Az elképzelés az volt, hogy a nagy, többnyire multinacionális áruházláncok rovására a „hazai” kicsiket hozzák helyzetbe, illetve az importáruval szemben a hazai terméket preferálják, de az áfaemelés után ennek borítékolhatóan az ellenkezője fog megvalósulni. A kereskedők ugyanis a fogyasztói árakat jobbára a bérköltségek leszorításával – például részmunkaidősök alkalmazásával – tudják visszafogni, vagy az olcsóbb importárualap növelésével. Ilyen termékek behozatalára pedig jobb lehetőségei vannak a nagy láncoknak, végső soron nem kizárt, hogy az eddiginél is szembetűnőbb lesz az eltérés a nagyok és a kicsik árai között. Ezáltal viszont nagyobb lendületet kaphat a kisboltok megszűnése és az olcsóbb árakat biztosító hipermarketek és diszkonthálózatok terjeszkedése.

A kereskedők arra is számítanak, hogy jócskán megélénkül a bevásárlóturizmus a határ mentén. Ez eddig nem következett be, de a különféle, fogyasztást terhelő adók összeadott hatása nyomán várhatóan jóval nagyobb lesz majd az árkülönbség a határ két oldalán lévő üzletek között. Márpedig a kereskedők tapasztalatai szerint már viszonylag kis árkülönbség is elég ahhoz, hogy a vásárlók a havi nagybevásárlást néhány kilométerrel odébb intézzék el. Különösen a chipsadóval sújtott termékeknél (édességeknél és üdítőknél) ugorhatnak meg az árak, ahol a már hatályba lépett chipsadóval növelt átvételi árra rakódik az emelkedő áfa. Vagyis az eddig becsült 5–30 százalékosnál is nagyobb áremelkedés lehet ebben a termékkörben.

Erősödik a feketegazdaság

Ekkora áfát ez a piac nem bír ki – fogalmazott a tervezett adóemelés kapcsán Vámos György, mondván: az eddig is kiemelkedően magas, 25 százalékos áfa sem segített a piac megtisztításában. Kérdés, a kormány kész-e tenni valamit jövőre, amikor az új áfaszint miatt a jelenleginél is nagyobb lesz a nyomás számos (javarészt kisebb) vállalkozáson, hogy esetleg számla nélkül adjon el, vagy szerezzen be árut.