Leginkább a kamionosok örvendezhetnek: 12 tonnánál nagyobb járműveikkel a jelenlegi átalánydíjas rendszerben napi háromezer forintért korlátlanul használhatják a magyar gyorsforgalmi utakat és a díjas főúti szakaszokat. Akkor, amikor az utakat nagyságrendekkel kisebb mértékben rongáló személygépkocsikkal útra kelők a négynapos úthasználatért 1650 forintot hagynak az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) kasszájában. Mindez alapjaiban változnameg, ha 3,5 tonnánál nagyobb tehergépkocsik az általuk megtett út alapján számított díj befizetésével járulnának hozzá az autópályák üzemeltetéséhez, fenntartásához. Azaz a korábbi közlések szerint kilométerenként 2009. januári nettó áron úgy 34-35 forinttal. Ami azt jelentené, hogy az új rendszer bekapcsolása után jelenlegi egynapos matricájuk áráért alig 90 kilométert tehetnének meg a magyar sztrádákon. Ráadásul költségeik idővel csak tovább növekednének: 2015-ben kilométerdíjuk 41,6 forint, 2018-ban 53,48 forint, 2021-ben 65,36 forint lehetne. A főutakon ugyanezekben az években 20,4 forintról 50,7 forintra emelkedne az őket terhelő kilométerenkénti útdíj. De örülhetnek a haladéknak a kisebb teherautóval furikázók is. Egy 3,5 tonnánál nem nagyobb kéttengelyes teherautó gazdája a matricás rendszer leváltásakor 15 forintot, 2015-ben 18,49 forintot, 2018-ban 23,77 forintot, 2021-ben 29,05 forintot fizetne kilométerenként a gyorsforgalmi utakon.

A személyautóval közlekedők ezzel szemben csak évek múlva értenék meg igazán, hogy 2011-ben hálásnak kellett lenniük a kormány döntésképtelenségéért. A legkisebb kategóriában ugyanis az elképzelések szerint a megtett úttal arányos díjakat csak fokozatosan vezetnék be. Az új díjszedő rendszer bekapcsolásának évében a négynapos matrica szűnne meg. Helyette az alkalmi sztrádahasználók 2009-es árakon számolva nettó hatforintos kilométerenkénti tarifáért hajthatnának az autópályákon.

Ez azonban még nem a végállomás. A kilométerdíjak évente aktuális emelésével párhuzamosan az új díjrendszer használati kötelezettségét is kiterjesztenék. Méghozzá úgy, hogy egymás után szüntetnék meg a meglévő átalánydíjas fizetési lehetőségeket. A négynapos címke után a tíznapos, majd egy évvel később a havi tűnne el. Néhány év elteltével pedig az évesmatrica is lekerülne az ÁAK kínálatából.

A Gödöllőről Budapestre ingázó autó sok példáján bemutatva mindez azzal járhat, hogy az M3-as autópálya rövidke szakaszának használatáért az erre közlekedők alkalmanként legkevesebb mintegy 120–160 forintot fizetnek majd az új díjrendszerben. Ez az összeg azonban csak egy útra szól. Vagyis a fővárosban dolgozó, autóval utazó gödöllői forgalmi adó nélkül naponta 240–320, havonta 4800–6400, egy évre pedig akár 57,6–76,8 ezer forintot is fizethet azM3-ason. Szemben azzal, hogy 2011-ben a havi matricával 4500, az évessel 40 ezer forintért anynyit autózik a magyar gyorsforgalmi úthálózaton, amennyit bír. Látszólag tehát mindenkinek jó, ha marad a matrica. Az emelkedő üzemanyagárak és állami terhek mellett az pedig kit érdekel, hogy az átalánydíjas rendszer bevételei egyre kevésbé fedezik a bővülő gyorsforgalmiút-hálózat üzemeltetésének a költségeit? Legfeljebb azon érdemes elgondolkodni, hogy a hiányt az állam kivel fizetteti majd ki.