A kezdet biztató volt: a megtett úttal arányos díjakat számlázó elektronikus díjrendszer beruházásának tervét a kormány másfél évvel ezelőtti megalakulásakor azonnal programjába emelte. Megvalósításáról már az első miniszteri nyilatkozatokban is szó esett. Akkor a döntéshozók még arról beszéltek, hogy az átalánydíjas úthasználatot fokozatosan felváltó rendszernek 2012. január 1-jére kell kiépülnie. Ezt a dátumot azonban senki nem tartotta sokáig – bekapcsolása végső határidejeként 2013. január 1-jét jelölték meg.

Az egyes becslések szerint ötven, mások szerint 90 milliárd forintba kerülő beruházás előkészítését nem bízták a véletlenre. Amunkába a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) mellett bekapcsolódott a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) és a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) is. A csapat összeállt, és egy évvel ezelőtt, 2010 augusztusában Fellegi Tamás kiadta a „menetparancsot”: a fejlesztési tárca vezetőjének utasítására a KKK szeptember végére összeállította a projekt hátterét megteremtő jogszabály-változtatások, illetve a kormány-előterjesztés tervezetét.

A közlekedésszakmai elképzelések azonban a munkacsoport többi tagjának nem feleltek meg. Az MFB-nél legalábbis arról beszélnek: a KKK nem volt tekintettel a meglévő állami vagyon megőrzésének fontosságára. Konkrétan arra, hogy az ÁAK eddig forintmilliárdokat fordított az autópályákon kiépített informatikai rendszereire. Ez a befektetés pedig elértéktelenedne, ha a kormány a vitatott javaslatnak megfelelően a megtett úttal arányos díjszedésre egy új operátorral szolgáltatásvásárlási szerződést kötne. A konstrukció ráadásul kísértetiesen emlékeztetne az amúgy is üldözendő PPP-megoldásokra.

Ehelyett a bankosok szerint az ÁAK égisze alatt egy új, komplett rendszert kell venni. Méghozzá úgy, hogy ebben a meglévő kameráknak, érzékelőknek és nem utolsósorban az autópálya-társaság díjszedésben közreműködő dolgozóinak is jusson szerep. A bevételt pedig az autópálya-üzemeltető céghez kellene becsatornázni. Apró szépséghiba, hogy hazánkban talán nincs is olyan szakértő, aki rá tudna bökni egy megoldásra, ami minden hazai igényt kielégítene, és döntéséért a felelősséget akár évek múlva is vállalná.

De úgy tudjuk, az NFM által támogatott terv kiverte a biztosítékot az NGM-nél is. A KKK ugyanis azt javasolta, hogy az új díjrendszer bevételei, a jelenlegi matricabevételekhez hasonlóan, az Útpénztárba folyjanak be. Márpedig ez nem fért össze Matolcsy György elképzeléseivel. A miniszter szándékai szerint ugyanis a jelenleg befolyó útdíjbevételen felül érkező minden fillért hazánk adósságának mérséklésére kell fordítani. Ami csak akkor lehetséges, ha a pénz egyenesen a költségvetéshez kerül.

Igaz, Matolcsy György saját munkatársai szerint kezdetben kissé eltájolta magát. Valamiért állítólag úgy értette: a használatarányos rendszerben az ÁAK jelenlegi bevételeinél százmilliárd forinttal több bevétel keletkezik majd. Holott a szakértők valójában azt jósolták, hogy az átállás az Útpénztárba évente bekerülő hozzávetőleg 45 milliárd forint matricabevétellel együtt, összesen hozhat majd mintegy százmilliárdot. A félreértés azzal járt, hogy a miniszter a 2013-as költségvetés víziójában az elvárhatónál lényegesen nagyobb útdíjbevételt tervezett be. Ezt pedig azóta sem korrigálta senki. Akárhogy is, az NGM és az MFB szempontjai mellett az NFM sem mehetett el szó nélkül. Alternatív javaslatok, előterjesztések készültek. De az egymással vitatkozó, nagyjából azonos erejű felek egyike sem engedett, így miközben teltek a hónapok, az új díjszedő rendszer ügye holtpontra jutott. Az egyre kínosabbá váló csend 2011 márciusáig tartott. Akkor a Széll Kálmán Terven munkálkodó NFM-nek tájékoztatnia kellett a kormányt az új díjrendszer előkészítésének állásáról. A projektről vitatkozó szakértők azonban semmiféle kézzelfogható eredménnyelnem szolgálhattak.Amimélyütés volt: a 2013. januá ri rendszerindítási dátumot ugyanis az Új Széchenyi Terv mellett a Széll Kálmán Tervben is szerepeltetni akarták. Sokan úgy hitték, ez még lehetséges is. Csak határozott döntésekre van szükség.

Ezeket a döntéseket május elején az egymással vitatkozó állami szervezetek már egyenesen Orbán Viktorra testálták. Erről azonban vagy a kormányfőnek felejtettek el szólni, vagy a brüsszeli „koki- és sallerosztás” közben az ország első emberének egyszerűen nem jutott ideje a feladatra. Akárhogy is, az új rendszer bevezetése a nyáron érdemben nem került közelebb a megvalósuláshoz. Legfeljebb annyi történt, hogy a külföldön használatban lévő hasonló rendszerek szállítói elküldték lobbistáikat Budapestre – csak hogy tájékozódjanak a helyzetről, és keressék a kapcsolatot a sajtóval.

Amennyire tudni lehet, túl kedvező benyomásokat egyik cég sem szerzett. Elérkezett ugyanis szeptember, és a miniszterelnök még mindig nem döntötte el, hogy az NFM, az NGM vagy az MFB javaslatainak engedjen. Így pedig a rendszerszállítók belátták: minden hiába. Pláne hogy a kormány az új útdíjrendszer közbeszerzési eljárásának összeállítását megelőző szakértői munkákra sem írta ki a pályázatot. Vagyis ha netán a döntéshozók hirtelen mégis belevetnék magukat az érdemi munkába, az új rendszer 2013. januári bekapcsolására már akkor sem lenne komoly esély.

Sanszosabb, hogy az „apró megcsúszást” előbb-utóbb elismerik és elbagatellizálják. Hiszen mondhatják: a 2013-ra várt százmilliárd forint bevétel nem is olyan fontos, az ország jól megvan nélküle. A rendszer pedig papírforma szerint 2014 januárjára akár meg is épülhet. Feltéve hogy Orbán Viktor és kormánya elég magabiztos. Valószínű ugyanis, hogy a rendszer bekapcsolását nem kíséri majd kétharmados üdvrivalgás. A tehergépkocsik üzemben tartóinak többsége legalábbis aligha örül majd. Bár egyelőre még az sem dőlt el, hogy a 3,5 tonnánál nehezebb teherautók csak az autópályákon és az autóutakon, vagy a főutakon is a megtett úttal arányosan fizetnek, de kilométerenként akár 30-40 forintos díj így is, úgy is sok. Vagyis nemcsak az idei ősz, de a rendszerindítás utáni hónapok is forrók lehetnek az esetleges demonstrációk miatt. Ami éppen a 2014-es országgyűlési választások előtt nem lenne szerencsés.