Az OTP és a takarékszövetkezetek nyerhetnek a végtörlesztésen
Szász Károly PSZÁF-elnök a Reutersnak adott interjúban arról beszélt, hogy a múlt hét végén a kormánynak eljuttatott kalkulációk meggyőzték a kabinetet, hogy ne tegye kötelezővé a forintalapú refinanszírozást. Szász Károly szerint amennyiben az összes devizahiteles él a lehetőséggel, ez 2600-2700 milliárd forintról ezermilliárd forinttal apaszthatta volna a bankok tőkéjét, és néhány nagybank tőkemegfelelése a megkövetelt nyolc százalék alá eshetett volna. Ez sokkot okozott volna a bankrendszerben.
Az elnök szerint beindíthatja a forinthitelezést és egészséges versenyt generálhat a bankrendszerben a devizahitelek fix árfolyamon történő végtörlesztésének lehetősége, mivel a bankok nem akarják annyiban hagyni, hogy a konverzió révén veszteségeket szenvednek el, és feladják piaci részesedésüket a kedvező kondíciókkal korábban piacra lépő bankok javára.
Az interjúból az is kiderül, mely pénzintézetek lehetnek az elképzelés nyertesei: Szász Károly úgy gondolja, hogy az OTP és a takarékszövetkezetek bőséges forintlikviditással rendelkeznek a devizahitelek forinthitelre váltásához, míg egyes szereplők akár el is hagyhatják a magyar piacot az intézkedés miatt.
Az elnök azt nem kívánta megbecsülni, hány háztartás élhet a lehetőséggel, de szerinte ha már néhányan így tesznek, az segíti a magyarországi devizakitettség és a piaci sérülékenység csökkentését, a forinthitelek növekvő aránya pedig hatékonyabbá teheti a monetáris politikát.
"Sokkal kevésbé igazságos"
A felügyelet elnökének optimizmusát azonban sokan nem osztják. A három nagy hitelminősítőből tegnap kettő is kétségeinek adott hangot.
A Fitch Ratings varsói irodájának elemzője, Artur Szeski a bécsi Der Standard értesülése szerint úgy fogalmazott: a devizahitelesek megsegítéséről szóló tervek eddig mindig szem előtt tartották, hogy az adós és a hitelező egyenlő arányban osztozzon a terheken, az új magyar javaslat azonban „sokkal kevésbé igazságos”. A részletek ismerete nélkül a hitelminősítő egyelőre nem kíván jóslásokba bocsátkozni arról, mennyire erősen érinti mindez a magyar és osztrák pénzintézeteket.
Ennél bőbeszédűbb volt a Standard & Poor’s (S & P). Frank Gill, a társaság európai szuverén adósságkockázati besorolásokért felelős igazgatója a Bloomberg üzleti hírügynökségnek adott telefonos interjúban úgy fogalmazott, hogy a devizahitelek rögzített árfolyamon történő, egyösszegű törlesztését lehetővé tevő kormányzati tervek veszélyeztetik a hitelezést, a gazdasági növekedést és a közpénzügyeket. A közgazdász kijelentette: az S & P továbbra is aggódik, és a magyar adósságkockázati besorolás negatív kilátásokkal párosul.
Gill arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar gazdaság 2012-ben a kormány által előre jelzett két százaléknál lassabb ütemben, csupán 1,4 százalékkal bővülhet. Az S & P egyébként a még befektetésre javasolt sáv alsó határán, BBB-szinten tartja Magyarország szuverén adósságkockázati besorolását.
Brüsszel már keresi a fogást
Korai még végleges véleményt nyilvánítani a hétfőn bejelentett magyar tervekről, de az Európai Bizottságnak első ránézésre aggodalmai vannak ezzel kapcsolatban – mondta Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosának szóvivője a testület keddi brüsszeli sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva.
Amadeu Altafaj Tardio úgy vélte: miközben egy ilyen intézkedés valóban csökkentheti a háztartások válságnak való kitettségét, negatív hatása lehet a bankrendszerre. A gazdaságra is negatívan hathat, ha a bankok szigorúbb hitelpolitikára kényszerülnek, ami tágabb vonatkozásban befolyással lehet a befektetési környezet alakulására – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a bizottság részéről csak „nagyon előzetes” véleményről van szó, amelyben a lehetséges kockázatokról igyekeznek szólni.
Amadeu Altafaj Tardio beszélt arról is, hogy a bizottság rendszeres kapcsolatban áll a magyar hatóságokkal a tervezett intézkedések miatt. Elmondta azt is, hogy a testület tanulmányozni fogja a bejelentett intézkedések összhangját az uniós szabályokkal. A felvetődő kérdések között említette a tőke szabad mozgására vonatkozó előírásokat, illetve az állami támogatással kapcsolatos szabályozást.
A bizottság bízik abban, hogy a tervezett intézkedésekkel kapcsolatos tárgyalások során figyelembe veszik a külföldi anyabankoknak az úgynevezett bécsi kezdeményezés keretében tett kötelezettségvállalását. (Az osztrák bankok még 2009-ben vállalták, hogy nem vonnak ki tőkét a térségből.)
Még hétfőn az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) részéről is kapott kritikát az elképzelés. Erik Berglof vezető közgazdász szerint az összes olyan terv, amely a lakossági devizahitelek rögzített árfolyamon történő átváltását célozza, nagy kockázatot jelent a magyar gazdaságra, és eltérítheti a forint stabilizálására tett más kísérleteket is. Mindez azért igazán aggasztó, mivel alááshatja a hitelrendszerrel szembeni bizalmat – idézte a szakértőt a Reuters.
Bécs finoman szólva is "nyugtalan"
A leghangosabban eddig az osztrákok tiltakoznak az elképzelés miatt. Hétfőn Michael Spindelegger külügyminiszter állt ki az ötlet ellen, míg tegnap Werner Faymann kancellár bírálta a devizahitel kedvező árfolyamon történő visszafizetésére vonatkozó magyar kormánytervet a minisztertanácsi ülést követően, a sajtó képviselői előtt. Mint mondta ő is, és helyettese, Michael Spindelegger is több magyar politikussal tárgyalt a privátjog megsértését jelentő lépésről, most viszont a politikai megbeszélések után immár jogi lépések következnek.
Nyugtalanítónak nevezte a kialakult helyzetet Ewald Nowotny, az osztrák jegybank első embere, aki a Népszabadságnak úgy fogalmazott, hogy az osztrák bankokat hátrányosan érintő kezdeményezés az európai belső piac elveinek éppen úgy ellentmond, mint az érvényes jogszabályoknak.
A Népszabadság kérdésére, hogy a jegybank milyen lépéseket tervez az osztrák kereskedelmi bankok védelmére, Nowotny azt válaszolta, hogy egyelőre a kétoldalú megállapodásban reménykedik.
Gíró-Szász először a tűzvonalban
Még hétfőn Giró-Szász András kormányszóvivő arról beszélt, hogy nem lepte meg az osztrákok reakciója, mivel a tervezett intézkedés nagyon érzékenyen érinti az osztrák bankrendszert, miközben szerinte az Erste és a Raiffeisen alacsonyan van feltőkésítve. Ezen osztrák pénzintézetek leánybankjai az elmúlt években a hozzájuk befutó törlesztőrészleteket nem a saját, hanem anyabankjaik feltőkésítésére fordították – vélekedett. Ezek a bankok elkövették azt a hibát, hogy egy-két hónapos hitelekkel fedezték a felvett devizahiteleket, és ez nem jelentett védelmet az árfolyam ingadozással szemben. A bankok nagyot kockáztattak a nagyobb nyereség érdekében, és most az emberekre hárítják – fogalmazott a szóvivő.
A két bankot szerettük volna tegnap megkérdezni a Giró-Szász által elmondottakkal kapcsolatban, ám a pénzintézeteknél nem kívánták kommentálni az elhangzottakat. Megnéztük a bankok éves beszámolóit is, mennyiben támasztják alá vagy cáfolják a kormányszóvivő által elmondottakat.
Az Ersténél például az anyabanknak utoljára a 2009-es év után fizettek osztalékot, közel 14 milliárd forintot, miközben az osztrák pénzintézet 2009-ben 68 millió eurót (akkori árfolyamon több mint 20 milliárd forintot) alárendelt kölcsöntőkeként, további 7,5 milliárd forintot pedig tőkeemelés formájában bocsátott magyar leánya rendelkezésére. A bank 2010-es beszámolójából az is kiderül, hogy az általa kihelyezett devizahitelek fő finanszírozási forrása továbbra is az osztrák anyabank volt. A Raiffeisennél a 2008-as év után fizettek utoljára osztalékot, 11,5 milliárd forintot, míg a pénzintézet anyabankjától 2010-ben 13,9 milliárd forint tőkeemelést kapott. A Raiffeisen egyébként tavaly likviditási helyzetének megerősítése végett csökkentette a rövid lejáratú deviza swap pozícióit, növelte az anyavállalattal kötött hosszú lejáratú megállapodásokat, és javított a hitelbetét arányon is.
