Az euróövezeti válság friss hírei irányították kedden a piacok mozgását. Az alaphangot az amerikai tőzsdék adták meg, azzal, hogy zárásra az addigi egyszázalékos veszteségük hirtelen 0,6-0,7 százalékos nyereségbe csapott át, miután a Financial Times hírül adta, hogy az euróövezet harmadik legnagyobb gazdasága, Olaszország Kína hozzájárulásával próbál kievickélni a slamasztikából, s arra kérte az ázsiaiakat, hogy államkötvény-vásárlásaikkal erősítsék a kilábalási folyamatot.

A jó hírre az euró erősödött a dollárhoz képest, ám vezető európai tőzsdéken még mindig a görög adósságválságnak a bankrendszerre gyakorolt negatív hatását árazták a befektetők. Az indexek tovább morzsolódtak, a hétfőn kétéves mélypontjukra jutó vezető európai tőzsdék lejtmenete folytatódott.

A Budapesti Értéktőzsdén egészen más okok miatt menekültek a befektetők a bankpapíroktól. A kormányfő által meghirdetett országvédelmi akciótervben a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés lehetővé tétele ugyanis a legóvatosabb becslések szerint is százmilliárdos volumenű veszteséget okoz a jelzáloghitelezésben érintett pénzintézeteknek, közöttük a tőzsdén szereplő OTP-nek és az FHB-nek.

Az OTP kereskedését a pénteki 15 százalékos zuhanása után még aznap felfüggesztették, és az FHB-vel közösen úgy döntöttek, a képlékeny helyzetben hétfőn szünnapot tartanak. Kedd reggel viszont már nem volt menekvés: a piac a pénteki 3769 forintról az OTP árfolyamát 3544 forintra zavarta le, onnan korrigált később a bankpapír 3600 forint fölé. Végül az OTP 2,7, az FHB 3,2 százalékos mínuszban fejezte be a kereskedést. Míg a BUX index 16 489 ponton, 0,31 százalékkal hétfői értéke alatt állapodott meg.

A nemzetközi piacokat a görög válság rendezésére vonatkozó újabb esetleges bejelentés híre tartotta izgalomban.

Tíz óra tájt a német és a görög pénzügyminiszter telefonos egyeztetése, majd később egy jóval fajsúlyosabb hír látott napvilágot, miszerint Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök hétfői megbeszélése folyományaként közös nyilatkozatban teszi közzé a görög helyzet rendezésére vonatkozó újabb elképzelését. Erre ismét felfelé vették az irányt az indexek, és az euró is erősödött. A kiszivárgott információk a konkrét tények helyett ismét a két vezető szilárd elkötelezettségét emelték ki, amit az euróövezet egyben tartása érdekében éreznek.

Két óra előtt azonban francia részről cáfolták a megbeszélésről keringő pletykákat, ezzel ismét a pesszimizmus uralkodott el a befektetők körében, amit újabb korrekciós hullám követett, 1-2 százalékos plusszal pontot téve a kereskedés végére. Arra már nem tudott reagálni a piac, hogy a német és a francia vezető holnap mégiscsak egyeztet telefonon, s ebbe harmadik félként bevonják Jeorjiosz Papandreu görög miniszterelnököt is.

Van miről tárgyalni, ugyanis az adósságtörlesztés leállásának eshetőségét mérő országkockázati felár (CDS) a görögöknél abszolút rekordot állított fel, az ötéves állampapírok esetében már meghaladta a 7300 bázispontot. Összehasonlításul a magyar CDS 460 bázispont tájékán telepedett le az Orbán-beszéd után.

A görögöknek nyújtandó támogatás esedékes nyolcmilliárd eurós részletének folyósításáról ma Athénban tárgyal az EU–IMF–Világbank küldöttsége a kétségbeesett erőfeszítésekkel próbálkozó, de a vállalásait teljesíteni eddig sem tudó kormánnyal. Egyes források szerint most utoljára még megkapják a pénzt a görögök, de valami ütőset le kell tenniük az asztalra. Annál is inkább, mert matematikai modellekkel kiszámolták, hogy a csőd bekövetkeztének 98 százalékos a valószínűsége, s innen – ha van – már pokoli nehéz a visszaút.