Pakkot kaptak a bankok: több százmilliárdba kerülhetnek a szabályok
Bár az elmúlt napokban a bankok, elemzők, sőt még a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is figyelmeztetett, milyen kockázatokat jelent az elképzelés a hazai pénzügyi rendszer stabilitására, a kormány mégis úgy döntött, hogy támogatja a devizahitelek végtörlesztésénél alkalmazott árfolyamok fixálását. (A svájci frankban jegyzett kölcsönöket 180, az euró alapúakat 250, míg a japán jenben számon tartott hiteleket száz egységre vetítve kétszáz forintos árfolyamon lehet majd idő előtt visszafizetni – ideértve azt az esetet is, ha valaki forinthitellel váltja ki adósságát.)
A kormányfő szerint a külföldi tulajdonban lévő pénzintézetek mögött ott állnak anyabankjaik, míg az OTP és az FHBmögött amagyar állam – hogy ez utóbbi mit jelent, azt nem fejtette ki. A bankszektor számára akár több százmilliárd forintos veszteséget is okozhat az elképzelés, így nem meglepő módon ez váltotta ki a legnagyobb ellenállást. A Magyar Bankszövetség elnöksége rendkívüli ülésen foglalkozott a kérdéssel, s arra jutott, hogy ha ebben a formában törvény születik a javaslatból, akkor az Alkotmánybíróságnál és az Euró pai Unió illetékes szerveinél keresnek majd jogorvoslati lehetőséget.
Kevésbé fogalmazott diplomatikusan Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter, aki azzal fenyegetőzött, hogy az Európai Bíróság elé viszi Magyarországot. Spindelegger állítólag magából kikelve nyilatkozott a brüsszeli külügyminiszteri találkozó után, és tudatta a sajtóval: Martonyi János külügyminiszternek kertelés nélkül ismertette az osztrák álláspontot. Az osztrák külügyminiszter kérte Werner Faymann osztrák kancellárt, hogy beszéljen Orbán Viktorral, és figyelmeztesse: az embereket nem lehet úgy megsegíteni, hogy azzal egy harmadik félnek – bankoknak, de végeredményben azok ügyfeleinek – kárt okoznak.
A csökkentett árfolyam melletti végtörlesztés láthatóan annyira megülte tegnap a bankok gyomrát, hogy a kormány tervezett többi intézkedésének már nem is szenteltek akkora fi gyelmet. Ezekkel kapcsolatban a bankszövetség is megengedőbben fogalmazott közleményében, mely szerint nyitott arra, hogy a többi javaslatról tárgyalásokat folytasson a pénzügyi kormányzat képviselőjével. Pedig ezek között is akad jó néhány olyan, amely jelentős veszteséget okozhat a pénzintézeteknek.
Ilyen például a devizahiteleknél a kamat egy referenciakamathoz kötése. Az MNB és a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) által régóta szorgalmazott elképzelés szerint a kamat csak akkor és annyival változhatna, amenynyit a referenciamutató, például a svájci irányadó ráta. Bár a miniszterelnök erről nem beszélt, ám vélhetően a változás a már meglévő szerződésekre is vonatkozna, hiszen a devizaalapú jelzálog-hitelezés lényegében megszűnt Magyarországon. Ez azt jelentené, hogy a bankok nem háríthatnák át ügyfeleikre például a forrásköltségek emelkedéséből adódó pluszkiadásokat, ahogyan tették azt például 2008–2009-ben.
Sokat veszíthetnek a pénzintézetek azon is, ha majd a devizahiteleknél a forintban felmerülő költségeiket csak forintban állapíthatják meg. Jelenleg ugyanis ugyanabban a devizában tartják nyilván, mint amiben a hitelt, így az árfolyamok alakulásából komoly többletbevételhez jutottak. Termékek, konstrukciók megszűnéséhez vezethet a teljes hiteldíjmutató (THM) tervezett maximálása. A THM-nek még 2009 végén a Bajnai-kormány szabott plafont, az azóta is érvényes szabályozás szerint egy ügyfél egy pénzintézettől évente legfeljebb egy olyan hitelt vehet fel, melynek hiteldíjmutatója meghaladja a 65 százalékot. Ezt a kormány most úgy módosítaná, hogy egységesen 30 százalékra csökkentené a felső szintet. Jelenleg a személyi kölcsönök és a hitelkártyák átlagos THM-je is meghaladja ezt a szintet, így a bankoknak vagy kamatot kell majd csökkenteniük, vagy növelniük a futamidőt.
Egy tétellel azonban a bankoknak is kedvezne a miniszterelnök. A kormány támogatja a pozitív adóslista kialakítását, melyet már hosszú évek óta szeretnének a pénzintézetek, de eddig általában az adatvédelmi biztos ellenállásán mindig elbukott a kezdeményezés. A jól fizető ügyfeleket nyilvántartó pozitív adóslistával csökkenne a bankok hitelezési kockázata, és ennek eredményeként a kamatok is kisebbek lehetnek.
