Intellektuális kalandozók
A Kürt Zrt. például a recesszió kitörésekor az éves árbevételének megfelelő összegű hitelt vett fel, mert a vezetői úgy gondolták, ezekben az ínséges években megéri fejleszteni, beruházni. A kölcsön 70 százalékát már visszafizették.
– Liftezett a gyomrunk, de azt mondtuk, a válságban lehet igazán jól vásárolni. Azok a beruházások és fejlesztések, amelyeket 2008 óta végrehajtottunk, normál körülmények között valószínűleg háromszor ennyibe kerültek volna – mondta Kürti Sándor, a Kürt Zrt. elnöke a Kürt Akadémia pódiumbeszélgetésén, amelyen a szeptember végén induló Üzleti Gondolkodó Iskola tanárai, Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, és Mérő László matematikus, publicista, az ELTE professzora beszélgettek a magyar gazdaság helyzetéről, és arról, hogy miként lehet sikeres egy cégvezető a jelenlegi körülmények között.
Az akadémián olyan egyetemi tanárok tanítanak, akik felismerték, hogy a naprakész, magas szintű képzésnek nem az egyetem falai között van a legmegfelelőbb helye. Utóbbiak ban ugyanis nincs meg az a szemlélet, amiből üzleti értéket lehet kovácsolni. Olyan gondolkodásmintákat tanítanak, amelyek segítségével a válság után, a folyamatosan átrendeződő gazdasági környezetben is sikeres maradhat egy vállalkozás. A diákokat egyebek mellett bevezetik a szociál pszichológiába, a gazdaságpszichológiába, tanulnak memetikát (a tudomány Richard Dawkins elméletére támaszkodik, az elnevezése amimézis [utánzás] és a genetika [örökléstan] szavak kombinációja), logikát és intuíciót, megismerkednek a pénz természetével, a pénzügyi piacokkal, a marketing új logikájával, a kultúrák közötti kommunikációval.
Kürti Sándor szerint csak azért, mert válság van, nem kellene mindent kilátástalannak beállítani. Akinek ugyanis eladható a terméke vagy a szolgáltatása, annak szinte mindegy, hogy recesszió van vagy sem. Ha rosszat állít elő, az dübörgő gazdaságban sem lesz kelendő. Mérő László, az Üzleti Gondolkodó Iskola kitalálója úgy véli, egy üzleti gondolkodónak az a feladata, hogy lássa meg, mihez lehet kezdeni. Abból is meg lehet élni, hogy megtalálja azt a piaci rést, amivel az övénél nagyobb cégeknek nem éri meg foglalkozni. Az üzleti gondolkodó intellektuális kalandor, mint Casanova, akinek volt egy tudása, amit bármikor, bárhol tudott alkalmazni. Ugyanakkor nem abból gazdagodott meg, hogy minden nőbe beleszeretett – mert az inkább vitte a pénzt –, hanem abból, hogy kitalálta a királyi lottót, azaz meglátta a piaci rést, a lehetőséget.
A magyar cégek versenyhátrányát sok módon le lehetne dolgozni, de alapvetően az emberi erőforrásnál kell kezdeni – állítja Kürti Sándor.
Sok áll vagy bukik azon, mennyire lojálisak az alkalmazottak a céghez, és egymáshoz. Japánban például az nem történhet meg, hogy egy valamilyen ügyfélszolgálaton dolgozót felhívja a rokona, erre ő a cég várakozó ügyfeleit figyelmen kívül hagyva a családtagja dolgát kezdi intézni. Magyarországon azonban ez hozzá tartozik a normál menetrendhez.
Amerikában már az ötvenes években rájöttek arra, hogy a gazdaság szerves része kell legyen, hogy az alkalmazott „olthatatlan vágyat” érezzen a munkája elvégzésére. Erre gyorsan ráfűzték az együttműködés képességét, azaz a munkatársak olthatatlan vágyat érezzenek arra hogy intellektuális kapcsolatba kerüljenek. Nálunk – jegyzi meg – legfeljebb a szerelem területén beszélhetünk olthatatlan vágyról. Fontos a támogatói közeg megtalálása, és az is, hogy be kell vállalni az egészséges mértékű kockázatot.
Király Júlia a sokak számára száraznak, érzelemmentesnek tűnő jegybankári léten keresztül mutatta be, mennyire fontos a közös gondolkozás, az együttműködés, és hogy mennyire ott van az ember is a szikár számok mögött. Sokan mondták neki, amikor a jegybank alelnöke lett, hogy készüljön fel egy unalmas időszakra, ugyanakkor az elmúlt 3-4 év élete legizgalmasabb része lett.
A válság kezdetén Magyarország az EU legsérülékenyebb állama volt, úgy beszéltek róla, mint a második Izland, a külföldi befektetők egy hónap alatt a magyar állampapírokba fektetett pénzük harmadát elvitték, s sokan attól tartottak, hogy az anyabankok is elkezdik kivonni a forrásaikat. Ebben az időszakban tartották a jegybankárok szokásos összejövetelét, amikor is a szakemberek egy klub keretében kötetlenül beszélgetnek. Mint Király Júlia mondta, közös gondolkozás indult, hogy miként lehetne javítani a bajban lévő országok helyzetén, megítélésén. Úgy vélték, ha a kormányok, bankok, a jegybankok, a nemzetközi intézmények közösen lépnének fel, és nyugtatnák a piacokat, az hatásos lenne. A közös gondolkodás eredménye lett a bécsi kezdeményezés, amely keretében a korábban említettek a többi között deklarálták, hogy nem akarják kivonni a régiónkból a pénzeiket. Ennek hatására egyébként a magyar bankok pluszforrásokat kaptak az anyáiktól – tette hozzá.
Meghatározó nevek az előadók között
A Kürt Akadémia Üzleti Gondolkodó Iskolájában Király Júlia, Mérő László és Kürti Sándor mellett olyan tanárokkal kalandozhatnak majd az érdeklődők, mint Jaksity György volt tőzsdeelnök, Chikán Attila, a Corvinus Egyetem professzora, Csányi Vilmos akadémikus, Szvetelszky Zsuzsanna pletykakutató, Síklaki István pszichológus, társadalomkutató, az ELTE tanszékvezetője. Továbbá Mellár Tamás közgazdászprofesszor, Varga Katalin a szuggesztív kommunikáció kutatója, az ELTE docense, tanszékvezetője, Lénárt Ágota, a Semmelweis Egyetem tanszékvezetője, a magyar olimpiai csapat pszichológusa, Baracskai Zoltán, a Zágrábi Egyetem tanára, Karafiáth (Szekfű) Balázs kommunikáció-kutató és Mányai Csaba közgazdász, történész.
